A Bécsi Filharmonikusok 2022-es újévi koncertjén szokatlan dolog történt. Daniel Barenboim karmester a Donauwalzer előtt rövid beszédet intézett a közönséghez arról, hogy a Covid elválaszt bennünket, de igyekezzünk példát venni a zenekarról, akik harmóniában, egymásra odafigyelve összedolgoznak és egységet alkotnak.
Ilyenkor szoktak jönni a kommentek a közösségi oldalakon, hogy ez is minek pofázik bele, lassan már mindenki Covid-szakértő akar lenni (persze főleg azoktól jönnek ezek, akik nem értenek egyet a megszólalóval vagy kifejezetten utálják mint művészt). És tény, hogy tud idegesítő lenni, amikor no-name helyi celebek jobban vélik ismerni a vírus természetét, mint Karikó Katalin. Daniel üzenete azonban nem orvosi, hanem emberi üzenet volt. És igaz, hogy elég közhelyes és már sokan elmondták - de nem szabad kihagyni a számításból azt, hogy egyesek talán most hallották először. Mint korábban már kifejtettem (https://mmreflexiok.blogspot.com/2020/09/elolanc-az-szfe-ert-az-uj-48.html), a művészek szava több mindenkihez eljut, mint a tudósoké vagy a politikusoké; biztos sokan vannak, akik nem olvassák a Covid1001 oldalt (de azért idelinkelem, hátha: https://www.covid1001.hu/) és nem hallgatják a köztársasági elnök újévi köszöntőjét, viszont az újévi koncertet nézik, már csak sznobizmusból is. Szóval üzenem minden művésznek, aki minimális szinten is szívén viseli az emberiség jövőjét: ragadjon meg minden alkalmat, hogy az emberi szolidaritás üzenetét megpróbálja elültetni a nagyközönségben. Legyen olyan, mint Daniel Barenboim.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése