2021. október 30., szombat

Emberek és dinók, avagy mit tanulhatunk a Qbit-cikkből

 A Qbit cikke (itt olvasható: https://qubit.hu/2021/10/28/a-magyarok-egyharmada-ugy-tudja-hogy-az-ember-egyutt-elt-a-dinoszauruszokkal?fbclid=IwAR2qIDvQr47ksB4HDe0f94kpAHdMWOmis27sp4ND8ZSYZOeCjJClGuU3kPk) nagyon tudományos megközelítéssel csak a tényeket írja le és nem von le következtetéseket. Ez viszont sajnos ahhoz vezet, hogy a cikket a többség egyfajta felháborodáspornóként olvassa, hogy úristen, mi lesz így ebből az országból. (Persze ott van a másik oldal is, aki hevesen ágál, hogy ez butaság, mert őt pl. nem kérdezték meg, vagy a gyerekek egy csomószor direkt hülyeséget válaszolnak - amiben az a szép, hogy ezek az emberek nincsenek tisztában a reprezentatív felmérés fogalmával vagy az Eurobarométer és a PISA-teszt közötti különbséggel, de ehhez képest felháborodnak azon, hogy a magyarokat bárki is tájékozatlansággal vádolja.) Viszont ha megnézzük, hogy mely kérdésekben tájékozatlanok a magyarok, magyarázatot nyerhetünk néhány jelenségre. Úgyhogy most ezt fogom tenni azokkal a témákkal, amelyek számomra a legszembeötlőbbek voltak - nyilván van még bőven más is, szóval bátorítom az olvasóimat, hogy keressenek még.

1. Az egyik téma, amin a magyarok elvéreztek, a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdések (a növények termelik-e az oxigént, emberi tevékenység okozza-e a klímaváltozást). Ez számomra megmagyarázza, miért olyan kis mértékű a tiltakozás pl. a fakivágások ellen, illetve miért vannak sokan felháborodva, ha valaki azon kampányol, hogy közlekedjenek kevesebbet autóval vagy ne egyenek húst (az előbbivel kapcsolatban elég megnézni a Karigeri bármelyik posztjára adott reakciókat - néha komolyan az életéért aggódom - , az utóbbival kapcsolatban pedig kb. minden olyan esetet, amikor valaki megoszt egy vegán receptet). Mondjuk itt látok egy pozitív tendenciát, a mai tizenévesek sokkal környezettudatosabbak, de sajnos egyelőre ők még kisebbség és nem szavazóképesek - mire azok lesznek, talán már túl késő lesz bármit is megmenteni.

2. A konteóhívők nagy aránya, illetve az, hogy sokan nincsenek képben a gyógyszerek működését illetően, magyarázza a Coviddal kapcsolatos tévhiteket, illetve az akár még enyhe intézkedések elleni heves tiltakozást. A fél magyar Facebook őrjöng azon, hogy novembertől ismét maszkot kell majd hordani a tömegközlekedésen, noha a legtöbb európai országban ezt a rendelkezést vissza se vonták az idén. Na de ha valaki azt hiszi, hogy a koronavírust igazából az oltás juttatja be a szervezetébe a chippel együtt, akkor érthető, hogy ellenzi a korlátozó intézkedéseket, és könnyen lehet, hogy be se fogja tartani őket. (Amikor Magyarországon kötelező volt kültereken is maszkot viselni, kevesebb maszkos embert láttam Budapesten a Keleti közelében, mint a bécsi utcákon, ahol pedig nem volt kötelező a maszk.)

3. Az is befolyásolhatja a Coviddal kapcsolatos viselkedést, hogy mennyire nem bíznak a magyarok a tudományban. 60% szerint a tudósoknak egyáltalán nem kéne beavatkozniuk a politikai döntésekbe, és a többség azt sem akarja, hogy tudományos cikkek ingyen elérhetőek legyenek az interneten. Pedig pl. a koronavírust illetően van ilyen oldal és jól lehetne róla tájékozódni is (https://www.covid1001.hu/rolunk/). Az emberek többségét azonban láthatóan ez nem érdekli. Talán azért is, mert az összes vizsgált ország közül a magyarok veszik leginkább készpénznek, amit a vezetők mondanak nekik. Ez annyira nem meglepő egy olyan országban, ahol nincs demokrácia (oda-vissza hat a dolog: egy diktatorikus országban az emberek nem mernek/tanulnak meg szembemenni a hatalommal, viszont pont azért maradhat hatalmon egy autokrata vezető, mert az emberek kritikátlanul elfogadják a tekintélyt).

4. A magyarok az átlagnál jóval kevésbé gondolják azt, hogy Európának nyitnia kéne és együttműködnie a világ többi részével. Ez se meglepő azok után, hogy a magyar Facebook-kommentelők egy részének a szájából ömlik a rasszizmus, az idegengyűlölet és a migránsellenesség (ez utóbbi még a bécsi magyar csoportokban is, ami egészen ironikus). A jelenlegi magyar politika is igyekszik megmutatni, hogy a magyarok egyenlő értékűek a többi európaival, miközben viszont mélységesen lenézi a más kontinensekről érkező embereket. Pedig ha globális hierarchiákat állítunk fel az emberek között a származásuk alapján, a magyarok sem kerülnek éppen az elitbe (a 19. században Lewis Henry Morgan és társai az alacsonyabb rendű európai civilizációk közé sorolták őket). Szóval pont a magyaroknak érdeke lenne lebontani ezeket a hierarchiákat. De mint a fentiek is mutatják, a magyarok gyakran mennek szembe a saját érdekeikkel, részben éppen a tudatlanságuk miatt.


(Na jó, én is teszek be ide Frédi-Bénis képet, mert láthatóan anélkül nem lehet erről a cikkről írni. A kép forrása: flintstones.fandom.com)



2021. október 22., péntek

Tara Westover: Educated

 ***SPOILER***


A Westover családban a családon belüli erőszak legdurvább formáit láthatjuk: a húgát fizikailag (és nem minden szexuális töltet nélkül) fizikailag bántalmazó bátytól a gyermekei életét nemtörődömségből veszélybe sodró apán át a párkapcsolati erőszakig. Az, hogy ráadásul vallási fanatikus mormonokról van szó, még jobban megnehezíti az áldozatok helyzetét: egyrészt nem tudnak segítséget kérni, hiszen alig van kapcsolatuk a külvilággal, másrészt a bántalmazók tetteik egy részét a keresztény moralitásra hivatkozva indokolják (miszerint pl. kurvának minősül az a lány, aki nem koszosan, olajfoltos ruhában megy randevúra). Amikor pedig a családból szerencsésen kiszabadult Tara szembesíti szüleit azzal, miket tett vele a bátyja, nem számíthat a többi testvérére; hiába voltak tanúi vagy akár elszenvedői Shawn erőszakos cselekedeteinek, nem fognak szembeszállni azzal, aki "közülük való", hiszen nekik sincs senkijük a családon kívül, anyagilag és érzelmileg is a szüleiktől függenek. A szülőknek nem esik nehezükre meggyőzni őket, hogy Tarát megszállta az ördög, azért mond ilyesmiket.

A szerző maga is leszögezi az előszóban, hogy ez a könyv nem a mormon vallásról szól, nehogy valaki arra a következtetésre jusson, hogy minden mormon bántalmazó. Ugyanakkor egyértelmű, hogy ebben a vallási közegben könnyebb megindokolni és megúszni a bántalmazást. Ráadásul az üldözöttség érzése, ami a mormon egyházra rányomta a bélyegét, valószínűleg ráerősített Tara apjának paranoiájára, ha nem éppenséggel az volt az oka. Tara családja olyan szinten fanatikus, hogy más mormonokkal is alig tartják a kapcsolatot, hiszen pokolra való hitetlennek tekintenek mindenkit, aki iskolába járatja a gyerekét vagy nő létére rövid ujjú ruhát visel. Egy saját kis világban élnek, a maga saját törvényeivel, így az erőszak nemcsak megkerülhetetlen, de magától értetődő is - természetesnek veszik, mert soha nem láttak más mintát. A mormon vallás ráadásul patriarchális vallás, ahol Isten emberek fölötti hatalmának mintájára a családapa korlátlan hatalommal bír a gyerekei fölött.

Könnyű ezt a könyvet felháborodáspornóként olvasni, és szörnyülködni, hogy mik vannak a Sziklás-hegység eldugott völgyeiben. Pedig a könyvben megfigyelhető jelenségek, ha nem is egyszerre és pont ilyen formában, nálunk is jelen vannak. Arról már többen írtak, hogy az autoriter rendszerben (legyen az család vagy állam) nagyobb eséllyel jelenik meg az erőszak (pl. https://millenna.hu/dontlookaway/how-is-child-abuse-connected-to-authoritarian-institutions-by-drogriporter/1661/). Az, hogy az elkövető az Isten által ráruházott hatalomra hivatkozik, szintén nem ismeretlen egyházi körökben, amint Perintfalvi Rita kutatásai rámutatnak. Az, hogy védeni kell "a mieinket", gyakori oka, hogy miért nem tesznek feljelentést a családon belüli erőszak áldozatai (és ennek akár tragikus következményei is lehetnek: https://mmreflexiok.blogspot.com/2020/05/lopici-gaspar-halala-avagy-hogyan-ne.html). És az, hogy az elszigetelt áldozat nem lát másfajta mintát és természetesnek veszi a durva bánásmódot, nemcsak elszigetelt családok, hanem elszigetelt országok esetén is érvényes. Magyarországon sokakhoz talán el se jutnak az olyan gondolatok, hogy a családban a nőket, a gyerekeket, az időseket vagy a fogyatékossággal élőket lehet egyenrangú félként, tisztelettel kezelni. Ebben a témában a társadalmi párbeszéd elég újkeletű és erősen korlátozott. Ahogyan Tarában csak azután tudatosul, hogy családja méltatlanul bánt vele, hogy kiszakadt onnan és kollégiumba költözött, ismerek olyan nőket, akik csak külföldre költözésük után tudták maguknak is elismerni és feldolgozni az őket Magyarországon korábban ért bántalmazást. A Westover család extrém példa ugyan, de jól példázza azokat a közegeket, amelyek kedveznek a családon belüli erőszaknak.

2021. október 7., csütörtök

Visegrádi királyi palota


 


(képek: https://www.visegradmuzeum.hu)

Aki ellátogat a visegrádi királyi palotába, az egy pillanatig sem kételkedik abban, hogy igaza volt a történelemkönyveknek: Mátyás idejében Magyarország az európai kultúra és művelődés egyik központja volt. Akkoriban egész Európa ismerte Magyarország nevét (és nem negatív értelemben, mint most: https://katt-bjorn.blogspot.com/2021/08/how-hungary-made-it-to-world-map.html). Ha Mátyás felvilágosult, gazdag udvarában valaki azt mondja, hogy az ország pár évtized múlva három részre szakad, évszázadokon át nem létezik független politikai entitásként, míg végül területének nagy részét elvesztve, nagyhatalmak játékszerévé válik, valószínűleg körberöhögik.

Olvasom a híreket Angliából: a vámok miatt mindennek felment az ára, a boltokban hiány van, mert nincs, aki kirakodjon, nincs elég mezőgazdasági munkás és kamionsofőr. És ez még csak a kezdet. Az észak-írek közül sokaknak fontosabb az EU-ban maradás, mint a vallási különbségek, úgyhogy a Brexit megoldhatja azt, amit a politikusoknak eddig nem sikerült: Írország egyesítését. A skótok pedig az első adandó alkalommal húznak el az Egyesült Királyságból, és nem mellesleg viszik magukkal az északi-tengeri olajmezőiket is. Anglia és Wales Egyesült Királysága (ha így fogják hívni) egy szomorú kis ország lesz Európa szélén, amely visszasírja korábbi hatalmát és gazdagságát.

Eddig a párhuzam, de van egy különbség. Mátyás virágzó Magyarországának bukását külső körülmények, a törökök támadása okozta. A Brexit viszont kizárólag az angolok arroganciájának, nemzeti hepciáskodásának és idegengyűlöletének a következménye. Ők is azt hitték, mint sokan mások, hogy akinek egyszer hatalma lett, annak meg is marad. Pedig ha kicsit is tanultak volna a történelemből (és ehhez nem kell magyar forrásokhoz nyúlni: Litvánia, a tatár és az oszmán birodalom és sok más is hasonló sorsra jutott), rájöttek volna: a hatalmat senki se örökbe kapja, meg kell dolgozni érte.

2021. október 4., hétfő

A tanú - "Elnézést, ez már az ítélet"

 Pelikán elvtárs tárgyalásán már eleve megvan az ítélet; a bírósági eljárás csak színjáték, a bírónak magának semmi lehetősége nincs a tanút meghallgatva önálló döntést hozni. Pedig ugye erről szólna egy független bíróság.

(kép: dunszt.sk)

Az ellenzéki előválasztás első fordulójának 2. és 3. helyezettje elég gyorsan elfelejtette a "bárki is nyer, azt támogatni fogjuk" ígéretet, és azt fontolgatják, hogy összefognak, nehogy az 1. helyezett nyerjen. Pedig Márki-Zay Péter maga is elismerte, hogy programja olyan sokban nem különbözik Dobrev Kláráétól, viszont (tette hozzá) az ő szavazóit nem fogja tudni rávenni, hogy Klárára szavazzanak az "éles" választásokon. Ami elég érdekes kijelentés, hiszen ha egy hasonló programmal arra rá tudta venni őket, hogy őrá szavazzanak, akkor Klárára miért nem? Előfordulhat, hogy nekik nem a program számít, hanem az, hogy az azt képviselő személy egy nő, Gyurcsány Ferenc felesége és/vagy a DK jelöltje? Ezt hívják úgy, hogy előítélet. Peti láthatóan feltételezi, hogy választói előítéletesek, és/vagy saját maga is az (ami esélyes, mert miért is szavaznának előítéletes emberek egy előítéletmentes politikusra).

Ennél az apró momentumnál (nem Momentumnál) számomra aggasztóbb az, hogy Geri és Peti ugyanúgy nem adják meg a választóknak a tájékoztatáson alapuló döntés lehetőségét, mint a magas politika a Pelikán elvtárs ügyét tárgyaló bíróságnak. Nem az van, hogy választhatunk Peti és Geri közül, hanem szépen felülről eldöntik, melyik lesz az a jelölt, aki levált(hat)ja Orbán Viktort. És pont itt van a kutya elásva: a jelek szerint ennek a választásnak már nem a magyar demokrácia helyreállítása a célja, csak és kizárólag Viktor legyőzése. (Nyilván lehet azzal érvelni, hogy de hát úgyis csal a FIDESZ a választáson, csakhogy akkor eleve nem előválasztást kéne tartani, hanem pl. nemzetközi megfigyelőket hívni az országba a választás tisztaságának biztosítására.) Ez a megközelítés pedig nem zárja ki, hogy utána egy másik diktátor kezébe kerüljön az ország (ld. a cár és Lenin felcserélhetőségét a Doktor Zsivágóban: https://mmreflexiok.blogspot.com/2018/04/doktor-zsivago-lenin-az-uj-car.html). Az, hogy a két férfi jelölt éppen kivenni készül az emberek kezéből a választás lehetőségét, ilyen szempontból nem túl biztató. Hogy egy kicsit extrém hasonlattal éljek, kb. olyan, mintha valaki White Power feliratú pólóban menne állásinterjúra a roma önkormányzathoz.