2021. március 17., szerda

K. L. Broad, a PFLAG és a Vatikán

 A Sexualities című folyóiratban jelent meg jónéhány éve K.L. Broad: "Coming Out for Parents, Families and Friends of Lesbians and Gays: From Support Group Grieving to Love Advocacy" című cikke a PFLAG-ről; ez ugye az LMBT+ emberek szüleinek és barátainak egyesülete, amelynek szerte az Egyesült Államokban, sőt több európai országban is van csoportja. (Régen Magyarországon is volt egy PFLAG nevű egyesület, de azt nem szülők csinálták, és nem tudok róla, hogy engedélyt kértek volna a név használatához.) A PFLAG tagjai rendszeresen részt vesznek pride-okon és felszólalnak az LMBT+ emberek érdekében. Ugyanakkor Broad (aki megúszta, hogy keresztnéven emlegessen, merthogy nem tudom, mi az) azt állítja: igaz, hogy a PFLAG a szülői szeretetre apellálva az LMBT+ emberek elfogadását hirdeti, de azt a lépést már nem teszi meg, hogy megkérdőjelezze a társadalom alapvető heteronormativitását. Vagyis: az LMBT+ embereket nem azért kell elfogadni, mert a melegséggel/transzsággal stb. nincs semmi baj, hanem mert hát mégiscsak a mi gyerekeink.



A héten többekben hatalmas csalódást váltott ki a Vatikánnak az a nyilatkozata, hogy továbbra is elutasítja az azonos nemű kapcsolatokat. Nem ezt várták volna azután, hogy korábban Feri pápa több melegbarát kijelentést is tett (azt mondta egy melegnek, hogy nincs joga őt elítélni, egy másiknak, hogy őt Isten ilyennek teremtette, az olasz PFLAG-szerű szervezet képviselőinek pedig azt, hogy az LMBT+ emberek is Isten gyermekei). Pedig - mint már korábban is írtam (https://mmreflexiok.blogspot.com/2018/05/isten-ilyennek-teremtett-avagy.html) - ezek az állítások nem feltétlenül mennek szembe az egyház korábbi tanításaival. A mostani megnyilvánulás igazából csak megerősítette, amit eddig is tudtunk: a katolikus egyháznak nem a homoszexuális vágyakkal, hanem az azonos nemű kapcsolatokkal van baja. Maga az, hogy valaki vágyat érez a saját neme iránt, tökjól beleilleszthető a katolikus világképbe (megkísértette az ördög vagy próbára tette az Úr, kinek melyik szimpatikusabb) és ha az illető ezt a vágyat nem éli meg (esetleg csak alkalmi kapcsolatokban), az nem veszélyezteti a heteronormativitást. Az viszont már sokkal inkább, ha kiderül: az egyház (és a nacionalista politikusok) által szentnek tartott család azonos nemű emberek szerelmére is alapulhat. Az azonos nemű kapcsolatok és a szivárványcsaládok sokkal radikálisabban kérdőjelezik meg a heteronormativitást, mint az, hogy valaki időnként egy másik pasival (vagy nővel) lép félre. Feri pápa ugyan igyekszik jófejnek mutatni magát (már csak azért is, nehogy őt is lemondassák, mint elődjét, Bennyt), de egy ilyen radikális változásba nem mer beleállni. 

(fotó: Getty Images)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése