William Lau: The racist roots of transgender exclusion

A cikk a rasszizmus és a transzfóbia kapcsolatát tárgyalja. Itt a link az eredetihez:
https://roarmag.org/essays/the-racist-roots-of-transgender-exclusion/?fbclid=IwAR02h3iEZ0g6A6o2MdsA8I3Txt6vg-agLylToaIX7a5aTxWoyazzb23oUv0
A fontosabb állításokat összefoglalom magyarul, aztán hozzá is adok párat, mert egy facebook-csoportban tökjó hozzászólások születtek, meg amúgy nekem is vannak ötleteim a témában.

Tehát miben is kapcsolódik a transzfóbia a rasszizmushoz?

1. (Ezt William Lau mondja) A biologizálás. Ahogyan a TERF-ek azt hangsúlyozzák, hogy az ember "biológiailag" férfinak vagy nőnek születik, ez tudományos tény és ezen nem lehet változtatni, ugyanúgy a "tudományos rasszizmus" című műfaj (amit nemcsak a nácik műveltek, hanem sokkal tovább fennmaradt) azt állította, hogy a különböző nem-fehér népcsoportok "természetüktől fogva" alacsonyabb rendűek (és ezért pl. jogunk van rabszolgasorba hajtani vagy koncentrációs táborba küldeni őket). Ezt mindenféle "tudományos" eredményekkel bizonyítani is vélték. Lau megemlíti az IQ-tesztek esetét: még 1994-ben is jelent meg olyan könyv, amely szerint a feketék kevésbé intelligensek, mert rosszabbul teljesítenek az IQ-teszteken. Pedig az IQ-teszt ugyebár olyan (főleg logikai) képességeket mér, amihez nagyban szükség van az iskolában megszerzett matematikai tudásra, viszont ha valakit a bőrszíne miatt diszkriminálnak az oktatásban rejtetten (tanári előítéletek) vagy akár nyíltan (szegregált iskolák), az kisebb eséllyel szerzi azt meg. Viszont ezek a tudományos mérőeszközök látszólag objektív tudást generálnak, amit hajlamosak vagyunk jobban elfogadni, mint az utcán ordítozó neonácik hőbörgését, és Lau szerint pont ezért veszélyesebb is. A "tudományos rasszizmus" és a biológiára alapozó transzfóbia egyaránt biológiai tényekre próbálja redukálni egyes csoportok nem-biológiai jellemzőit (identitás, illetve intelligencia). Egyébként a "tudományos rasszizmus", ha nem is így hívják, ma is közöttünk van; tavaly nyáron voltam egy kerti partin, ahol az egyik vendég (az egyik meghívott lány pasija) hosszasan részletezte, hogy a cigányok agyszerkezete másmilyen és ezért alacsonyabbrendűek. A lány mondjuk rövid úton szakított vele, de azért ez mutatja, hogy még a 21. században, egyetemet végzett fiatalok is gondolnak ekkora hülyeségeket.

2. (Ezt is Lau mondja) Mind a rasszizmust, mind a transzfóbiát gyakran váltja ki a "fehér nők fenyegetettsége" elmélet. Ugye sokan ismerjük a TERF érvelést, miszerint cisz pasik majd azért tettetik magukat transz nőnek, hogy bejussanak biztonságos női terekbe (vécék, női szállók stb.) és ott zaklassák a nőket. (Én személy szerint úgy gondolom, sőt tapasztaltam, hogy cisz nő is zaklathat másik nőt, és a zaklatást nem azzal lehet megakadályozni, hogy nem engedünk be transzokat, hanem azzal, hogy nagyon komoly szabályozás és közösségi normák által minden zaklató viselkedést azonnal leállítunk.) Hasonlóképpen az amerikai Délen a lincselések gyakori oka volt (és nagyon remélem, hogy ez múlt idő), hogy egy afrikai férfi - ténylegesen vagy állítólagosan - kezdeményezett egy fehér nőnél. A felháborodott fehér férfiak vadul nekirontottak, hogy micsoda erkölcstelen, szexőrült vadállat, amikor ők maguk zavartalanul szólítottak le az utcán bármilyen bőrszínű nőket. Sőt, talán emlékezünk pár éve arra a migránsellenes plakátra, miszerint a bevándorlási válság óta megnőtt a nemi erőszak-esetek száma (és igen, ezt az a kormány tette ki, amelyik nem hajlandó ratifikálni az Isztambuli Egyezményt.) A "szegény fehér nők védelme" egy olyan érv, ami sokakat mozgósít, és ami látszólag elfogadható alapot teremt egy adott kisebbség elleni fellépéshez.

3. (ismét Lau): A transzfóbia és a rasszizmus erősíthetik is egymást a színesbőrű transzok esetében. 2019-ben az Egyesült Államokban 22 transz ember esett gyilkosság áldozatául, és ebből 18 fekete transznő volt; Brazíliában (ahol a legtöbb halálos áldozatot szedi a transzfóbia) a megölt transzok 82%-a volt színesbőrű. Ennek (ezt már Lau nem mondja) különböző okai vannak, például hogy a társadalomban uralkodó rasszizmus és transzfóbia következtében ezek a nők gyakran nem találnak más megélhetést a szexmunkán kívül, ami pedig fokozottan veszélyes üzem. De más tényezők is közrejátszanak abban, hogy akik a kétfajta kisebbség metszetében helyezkednek el, azok különösen sérülékenyek.

4. (ez már a csoportban merült fel) Eleve rasszista vagy legalábbis etnocentrikus az a megközelítés, hogy csak két nem létezhet, hiszen az európai normát vetíti ki a világ összes emberére. Valójában egy csomó őslakos kultúrában, főleg az amerikai indiánok és a polinéziaiak körében, kettőnél több nemet ismernek/ismertek.

5. (szintén a csoportban merült fel) A "transz nők majd bejönnek a női vécébe" érvelés gyanúsan hasonlít "a migránsok majd bejönnek és elveszik a munkánkat" gondolkodásmódra: mindkettő arról szól, hogy valakik elfoglalják a tereinket, ahol (szerintünk) nekik kevesebb joguk van ott lenni, mint nekünk. Pedig (erre Lau is rámutat) a transz nők számára gyakran sokkal fontosabb lenne, hogy biztonságos női térben lehessenek, mert pl. egy férfi vécében/börtönben/öltözőben komoly zaklatás érheti őket (erről az előző posztomban már írtam). Amúgy érdekes párhuzam: most olvastam egy tanulmánykötetben egy olyan kutatásról, amiben azt próbálták felmérni, miért támogatják egyes brit nők a szélsőjobboldali pártokat. Na ők (mármint a szélsőjobbos nők) is pont ezzel jöttek, hogy "elveszik tőlünk" (a munkát/a tereinket). Mármint kicsodák? Lehet tippelni, kedves olvasó. Igen, ön nyert: a lengyel és magyar bevándorlók.

6. (szintén a csoportból) Mindkét álláspont arra vezethető vissza, hogy aki "más", az fenyegető és utálni kell. Vagyis - mint egy korábbi bejegyzésemben kifejtettem - az az álláspont, hogy vagyunk "mi" és vannak "ők" ahelyett, hogy egyenlő értékűnek tekintenénk minden embert (és állatot). Ez a valódi gyökere mindkét jelenségnek, és ezt kéne nagyon sürgősen megváltoztatni, különben köthetünk fogadásokat rá, hogy az emberiség önmagát irtja ki vagy a klímaváltozás végez vele, csak igazából már nem fogjuk tudni behajtani a nyereményünket.