2016. október 11., kedd

Terry Pratchett: The color of magic

Ankh-Morporkba különös turista érkezik messze földről: Twoflower, a biztosítási ügynök. A helybéliek nem ismerik a biztosítás fogalmát, de mikor elmagyarázza nekik, rögtön meglátják a dologban a lehetőséget. Egy élelmes fogadós rögtön meg is köti a biztosítást tűzkár ellen, majd felgyújtja a létesítményt. A tűz persze továbbterjed, így Ankh-Morpork városa hamarosan teljesen leég.

Az olvasó persze előre sejti, hogy ez lesz (azért is nem jelöltem be spoilernek), hiszen a vak is látja: Ankh-Morpork pénzéhes, a becsületre igen keveset adó lakóival meggondolatlanság biztosítást kötni. Ugyanúgy, ahogy meggondolatlanság hatalmas mennyiségű uniós támogatást nyújtani egy olyan kormánynak, amelyről előre sejthetjük, hogy a pénz nagy részét zsebre fogja tenni. Persze az uniós pályázatokban szigorú feltételek vannak, amelyek azt hivatottak biztosítani, hogy a forrásokat tényleg arra fordítsák, amire kell – de hát a magyar vezetésben meg agyafúrt emberek vannak, akik megoldják, hogy mégis csurranjon-cseppenjen nekik valami. Ami pénzt pedig mégis beruházásokra költenek, egyáltalán nem ott és nem olyanokra, amikre valóban szükség van, lásd felcsúti kisvasút.

Két folytatása lehet a dolognak. Ha az EU ugyanolyan naiv, mint Twoflower, akkor továbbra is folyósítja a pénzeket, és a kormány talál ki egy napon egy olyan felhasználási módot, amiben tönkremegy az ország. Vagy az EU abbahagyja a folyósítást – akár azért, mert rájön a korrupcióra, akár szankcióként az ország fasizálódásával szemben, amelynek a Népszabadság megszüntetése egy látványos eleme (és kellő nemzetközi sajtót fog kapni, lévén az újságírók mégiscsak szolidárisak egymással) – és akkor dől össze a rendszer. Akárhogy is, ha a jelenlegi vezetés marad kormányon, igen valószínű, hogy Ankh-Morpork égni fog. Porig.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése