***SPOILER***
https://www.youtube.com/watch?v=pxhEu3UYt6M
Nem tudni, Júlia társainak miért nem sikerül felrepülniük, ahogy neki. Talán nincs meg hozzá a megfelelő képességük vagy képesítésük. Az is lehet, hogy nem fektetnek bele elég energiát. Talán nem is akarnak igazán felemelkedni, nehogy véletlenül kiderüljön, hogy valaki (például Júlia) jobban csinálja; ha lent maradnak, olybá tűnhet, hogy felszállhatnának, ha akarnának, így feljogosítva érezhetik magukat, hogy Júlia repülését kritizálják. És persze lehet olyan is, aki igazából nem is akar repülni, mert kényelmesebb lent a földön maradni, esetleg úgy vélik, nem fér bele az idejükbe (szemben az ugyanannyi időt igénylő kődobálással). Közös bennük, hogy saját presztízsüket (és talán önértékelésüket) féltik, amikor úgy döntenek, hogy Júliát is lerángatják a magasból; úgy érzik, a másik ember sikere őket kisebbíti, noha Júlia számára az ő felrepülésük vagy lent maradásuk teljesen mellékes.
A közelmúltban egy civil szervezet PR-kampányt indított: egy kis csapat lelkes önkéntes összeállt egy profi PR-ossal és egy profi reklámfotóssal, és a kép hamarosan megjelent a facebookon. Az egyesület két tagja azonban, akik mellőzöttnek érezték magukat, amiért nem lettek tagjai a PR-csapatnak, trollkodni kezdett: minden létező módon leszólták a képet és a kampányt, ráadásul magának az egyesületnek a facebook-oldalán. Azok számára persze, akik tudták, hogy ők ketten tagjai az egyesületnek, ez minimum ellentmondásos üzenetet közvetített, és félő volt, hogy aláássa az egész kampányt.
A két trollnak persze jogában áll, hogy ne tetsszen nekik a kép (főleg, mert nem feltétlenül ők voltak a célcsoportja). Vélhetik úgy is, hogy ők maguk jobban csinálták volna, bár egyiküknek sincs PR-os háttere és az egyesületben sem végeztek korábban ilyen munkát. Azt sem gondolom, hogy valaki ne emelhetne nyilvánosan szót a saját egyesülete ellenében például akkor, ha az számukra elfogadhatatlan módon nyilvánul meg egy nagy horderejű politikai vagy társadalmi kérdésben (pl. esetleges rasszista megnyilvánulásokkal szemben). Azt azonban, amit ez a két ember csinált, a szolidaritás teljes hiányának tartom, és noha megértem, mi motiválhatta őket (például egy kisebbségi komplexussal küzdő, magányos ember könnyen érezheti úgy, hogy csak mások kritizálása által tűnhet kompetensnek), elfogadni nem tudom.
Sokszor hallani, hogy a magyar civil világ mennyire fejletlen a nyugatihoz képest, és ennek milyen történelmi, társadalmi stb. okai vannak. Ezek persze mind igazak, de társul melléjük még az is, hogy a civil világban túl sokan a saját érzelmi igényeiket helyezik előtérbe az adott szervezet érdekeivel szemben, és kicsinyes bosszúból aláássák annak működését.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése