„Az ösvény királynője” – ezt a becenevet adja Cherylnek az a három srác, akivel időről időre összefut a Pacific Crest Trail bejárása során. „Mert neked mindenki segíteni akar, meg mindenki adni akar valamit. Nekünk senki sem akar adni semmit” – teszik hozzá némi irigységgel.
Cheryl persze pontosan látja, amit a srácok nem, hogy mindez a neme miatt van. Egyrészt a férfiak, akik lelkesen segítenek neki, korántsem mindig teszik ezt önzetlenül. Legtöbbször várnak valami viszonzást, lehetőleg természetben. Cheryl pedig elfogadja a segítséget anélkül, hogy megadná a viszonzást: a legviccesebb jelenetek egyike, amikor a parkőr meghívja egy italra, ő pedig viszi magával három barátját is. Egyértelmű, hogy a parkőr mit akart, de hát nem mondta ki nyíltan, úgyhogy ne csodálkozzon, ha nem értik (abban a néhány esetben, amikor a pasi nyíltan kimondja, mit akar viszonzásul, Cheryl is egyértelműen utasítja el őt).
Vannak persze férfiak, akik önzetlenül segítenek Cherylnek. Ez is a nemi sztereotípiákból táplálkozik: a nők gyengék és törékenyek, tehát segíteni kell nekik (és nem merül fel bennük, hogy egy többezer kilométert magas hegyek közt legyalogló nő valószínűleg nem is annyira gyenge). A három srácnak viszont nem kell segíteni, hiszen ők férfiak, elboldogulnak a vadonban; lőjenek valamit maguknak, ha annyira éhesek.
És itt jönnek a felháborodott férfiak: már az is baj, ha segítünk a nőknek? Már megint ezek az agresszív feministák, akik kikérik maguknak, hogy kinyitják előttük az ajtót vagy felsegítik rájuk a kabátot! A lovagiasság maradékát is ki akarják pusztítani a világból! Pedig a feministáknak nem magával az udvariassággal van bajuk, hanem azzal, ha mint nőket tüntetik ki őket vele. Ilyenkor ugyanis rendszerint a fenti két eset egyike áll fenn: vagy gyengének és tehetetlennek nézik őket (ami senki önbecsülésének nem tesz jót, ráadásul magában hordozza a veszélyt, hogy az illetőt nem fogják teljes értékű emberként kezelni), vagy elvárnak tőle cserében valamilyen szexuális vagy esetleg gondoskodó jellegű viszonzást. Ugyanakkor a férfiak gyakran akkor sem kapnak segítséget, ha amúgy igényelnék. Az ideális az lenne, ha mindenki mindenkivel – férfiakkal és nőkkel egyaránt – ugyanolyan udvarias és segítőkész lenne. Vannak ilyen emberek, és náluk tényleg elhiszem, hogy az önzetlenség motiválja őket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése