2013. január 10., csütörtök

Be kell-e tiltani a gyűlöletbeszédet?

A Helsinki Bizottság képviselője megemlítette, hogy a jogvédő szervezetek a lobbizáson kívül számos más tevékenységet, többek közt felvilágosítást is szerveznek, „de persze akik erre a beszélgetésre eljöttek, azoknak már nincs szüksége ilyesmire.” Majdnem egyet is értettem vele. De csak majdnem.

Balogh Lídia elmesélte, milyen jogi lépéseket tett, mikor a Class FM Morning Show-jában a műsorvezetők szokásos vicces stílusukban arra adtak ötleteket a hallgatóknak, hogyan lehet egy nőt megerőszakolni az első randin. Lídia erőszakra való felbujtásért bejelentette őket a médiahatóságnak, hozzátéve, hogy a műsor a kiskorúak veszélyeztetését is kimeríti, akik pont abban az idősávban nagy számban hallgatják az adást. A közönség egyik (férfi) tagja így reagált: ugyan, nem kell ebből ügyet csinálni, hiszen a műsor tényleg vicces volt, a kiskorúakat pedig tuti nem rázta meg a dolog, miután minden gond nélkül nézegethetnek pornóoldalakat az interneten.

Íme a mai liberális magyar értelmiség. A zsidók összeírására vagy a romák megverésére tett javaslatokra egy emberként hördül fel, a biciklisták elleni erőszakra felbujtó műsor említését is felháborodás kíséri, ám a nők elleni erőszakot nem veszi komolyan; annyira magától értetődő, hogy fel se tűnik. Pedig kérdés, van-e esélyünk fellépni a gyűlöletbeszéd és a gyűlöletbűncselekmények ellen, ha azokat bizonyos csoportokkal kapcsolatban nem tekintjük problémának.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése