A Korongvilágban egy isten annál erősebb, minél többen hisznek benne; ekkor képes csodákat tenni és erős, hatalmas állat formájában inkarnálódik. Azok az istenek viszont, akikben már nem hisz senki, egyszerűen elpusztulnak. Om istennek már csak egy igazi hívője van, Brutha, így az isten tiszteletet parancsoló bika helyett apró ékszerteknős képében jelenik meg a Földön. A dolog iróniája, hogy Omnia egész országa Om tisztelete köré épül: ő az egyetlen isten, akinek hatalmas templomokat emeltek, akinek a nevében szigorú étkezési és viselkedési szabályokat kényszerítenek a népre, az ellenállókat pedig az inkvizíció kínozza halálra. Csakhogy Om ezeket a dolgokat soha nem parancsolta. Mint Bruthának elmagyarázza, Omnia lakói már nem őbenne hisznek, hanem a rendszerben. Ennek illusztrálására próbára teszi Bruthát: ha ő, az isten parancsolja, hajlandó lenne megölni a főinkvizítort? És persze nem, hiszen a főinkvizítor a rendszer feje.
"Megsemmisítette az ausztrál legfelsőbb bíróság kedden a George Pell bíboros ellen gyermekmolesztálást miatt hozott ítéletet, a 78 éves volt vatikáni pénztárnokot felmentették a vádak alól, és szabadon távozhatott a börtönből" - olvashatjuk Perintfalvi Rita tegnapelőtti posztjában. A bíróság azt állítja, nincs elegendő bizonyíték a volt vatikáni pénztárnok bűnösségére. Oké, tudjuk, hogy a krimikben a leggyanúsabbnak tűnő ember mindig ártatlan, de ha visszaolvassuk a Pell bíboros ellen eddig indult büntetőeljárásokat felnőttek és kiskorúak elleni szexuális zaklatás miatt, még maga Poirot sem kételkedne bűnösségében. Nyilvánvaló, hogy Pell nem úszta volna meg a dolgot, ha nem bíboros lenne, hanem egyszerű pap vagy világi halandó.
Akár keresztény valaki, akár nem, abban bizonnyal egyetért, hogy a kereszténység tanaival nem összeegyeztethető a szexuális zaklatás. A "szeresd felebarátodat" nem azt jelenti, hogy "szeresd felebarátod testét az ő akarata ellenére", és az "engedjétek hozzám a kisdedeket" mondat sem szexuális célzattal hangzott el. Mind a kereszténységnek, mind a nyugati kultúra alapjául szolgáló liberális humanizmusnak ellentmond az, hogy valakinek a testi önrendelkezését ilyen mértékben megsértsük, különösen, ha mindez egy hierarchikus viszonyban történik (mint amilyen a felnőtt-gyerek, de akár a pap-hívő kapcsolat). Ennek fényében javaslom, hogy azok, akik nem érzik ezt szentségtörésnek, gondolkozzanak azon: a Korongvilág logikája szerint mai világunkban milyen állatként inkarnálódna Jézus? Van egy olyan tippem, hogy nem lenne nehéz lakásban tartani...
(fotó: Shutterstock Images)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése