2018. március 15., csütörtök

Két nap, egy éjszaka

*SPOILER!*

Egy kis napelemgyártó cég alkalmazottait nehéz döntésre kérik: vagy nem kapják meg az éves bónuszt, vagy elbocsátják egy kolléganőjüket. A sorsdöntő szavazás előtti hétvégén Sandra végiglátogatja összes kollégáját, hogy megkérje őket: mondjanak le a bónuszról, hogy ő megtarthassa az állását. Azok, akiknek a fejében egyáltalán megfordul őt támogatni, mind ugyanazzal a kérdéssel indítanak: „na és hányan szavaznak melletted?” – a jelek szerint a döntésük azon múlik, vannak-e, akik egyetértenek velük, és/vagy van-e esélyük a győzelemre.

Sokaktól hallom, hogy azért nem terveznek szavazni április 8-án, mert a baloldal széttöredezettsége miatt (ami szomorú tény) szerintük úgysincs esélye, hogy megdől a jelenlegi rendszer. Függetlenül attól, hogy osztom-e a pesszimizmusukat, szerintem igenis fontos azoknak is részt venni a választásokon, akik nem a FIDESZ-t támogatják. Egyrészt ha Orbánék nyernek is, egyáltalán nem mindegy, milyen arányban. Vannak döntések, amelyek meghozatalához kétharmados többség szükséges (ezt ők maguk írták elő, korábbi győzelmükön felbuzdulva), tehát ha ennél kisebb arányban jutnak be a parlamentbe, sokkal kevésbé tudnak majd dominálni. Másrészt a vereségből is lehet erőt meríteni, ahogyan a film hősnője is teszi végül: bár egy szavazaton múlik a neki kedvezőtlen végeredmény, nem süllyed vissza a depresszióba, hanem lelkesen néz új állás után. Hasonlóképpen azok, akik semmi reményt nem adtak a kormányváltásnak, egy ellenzéki majdnem-siker hatására is felvillanyozódhatnak és aktívabban vethetik magukat a politikába – ettől pedig megerősödik az az ellenzék, amely (ha nem most, majd a következő alkalommal) változást hozhat.

Szóval nem azért kell elmenni szavazni, mert különben melegeket költöztetnek a lakásunkba (amúgy sok ismerősöm van, aki ennek a változatnak kifejezetten örülne). Hanem azért, mert ha valaki egyéni szinten feladja, az hozzájárul ahhoz, hogy a még meglevő progresszív erők támogatottsága és elszántsága csökkenjen. A választás önbeteljesítő jóslatként működhet – vigyázzunk hát, mit jósolunk a jövőre.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése