***SPOILER***
Az ausztrál Claire turistavízummal érkezett Los Angelesbe; munkát szeretne vállalni, de nincs reális esélye, hogy zöld kártyát kapjon. Véletlenül megismerkedik Cole-lal, aki a bevándorlási hivatalban dolgozik és alkut ajánl neki: ha a lány két hónapig a szeretője lesz, megszerzi neki a zöld kártyát. Mivel Claire már lebukott előtte, hogy munkát keres, nem nagyon lát választási lehetőséget, és találkozgatni kezdenek lepukkadt motelekben. Egy ponton Cole bejelenti: elhagyja a feleségét, Claire-rel akar lenni. Claire ekkor világosítja föl, hogy ő csak az egyezségük miatt találkozgat vele és amúgy undorodik tőle. Cole ezen totálisan ledöbben.
Az átlag (nőnemű) nézőnek valószínűleg elég nehéz megérteni, miért érte Cole-t meglepetésként ez a bejelentés, de próbáljuk meg. Először is, mi az, ami megragadta Claire-ben? Például, hogy mindig rendelkezésre állt (ez az alku része volt). Mindig türelmesen meghallgatta őt és olyan szexuális tevékenységekbe is belement, amitől sok nő undorodik (mellesleg Claire is, csak nem volt olyan helyzetben, hogy tiltakozzon). A szexben totálisan passzív volt, kiszolgáltatva Cole-nak. Cole a jelek szerint jobban díjazza az ilyen nőket, mint a feleségét, aki önálló akarattal rendelkező, határozott, intelligens asszony (és mellesleg vonzó és jólelkű, a film egyik legpozitívabb szereplője). Cole nem veszi Claire nonverbális jelzéseit, mert nem is érdeklik őt. Az ellenállás hiányát vágynak, a passzív meghallgatást empátiának érzékeli; számára a szerelem a szexuális vágyat, a szerelmi beteljesülés a kielégülést jelenti.
Cole tévedése nyilvánvalóan onnan származik, hogy elfelejti: közte és Claire között hatalmi egyenlőtlenség van. Ugyanebbe a tévedésbe esnek azok a férfiak, akik meggyőződéssel mesélik, hogy a prostituált velük „valóban élvezte”. Férfiak és nők között azonban nemcsak az ilyen extrém esetekben áll fenn egyenlőtlenség. Totál átlagos feleségek is kiszolgáltatottak lehetnek a férjüknek, mert kevesebbet keresnek, kisgyerekeik miatt kevésbé mobilisak, illetve a társadalmi elvárások belenyomják őket bizonyos szerepekbe; a látszólag független diáklány esetleg nem azért megy bele a szexbe, mert kívánja, hanem mert cikinek érzi x idő együttjárás után még mindig halogatni. Ami persze nem azt jelenti, hogy nők soha nem egyeznek bele a szexuális (vagy bármilyen) viszonyba. Azonban egy odafigyelő (netán feminista) partnernek illik átgondolnia: tényleg szabad akaratból történt a beleegyezés, vagy bizonyos tényezők késztetik a nőt olyasmire, amire valójában nem vágyik?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése