Minden, minden

***SPOILER***
Maddy hermetikusan elzárva él édesanyjával hatalmas házukban, soha nem léphet ki az utcára. Édesanyja elmagyarázta neki, hogy súlyos immunhiányos betegsége van, ami miatt belehalna, ha megfertőződne a kinti levegőben keringő baktériumoktól. Tinédzserként azonban Maddy vágyik megismerni a világot, akár annak az árán is, hogy belehal. A szomszéd fiú segítségével megszökik, elutaznak asszem Hawaiira, és persze beteg lesz. Ekkor azonban kiderül, hogy szó sincs veleszületett immunhiányról; édesanyja azért kamuzta ezt be neki, mert túlságosan féltette és kontrollálni akarta. Így viszont sikerült majdnem megölnie, hiszen az agyonfertőtlenített házban töltött gyerekkor során Maddy szervezete nem találkozott azokkal a hétköznapi baktériumokkal, amelyekhez a többi gyerek hozzászokott, és nem fejlesztette ki a védekezést ellenük.

A párhuzam annyira banális, hogy szinte fölösleges kifejteni. Csak néhány apróság: ha elvileg május 3.-án tetőzik Magyarországon a vírus (éppen Anyák napján, ez elég csúnya tőle), ami ráadásul melegebb időben kevésbé terjed, akkor miért is kell augusztus 15-ig betiltani minden csoportos rendezvényt? Ha most már számos kutatás igazolja, hogy a D-vitamin erősíti a szervezet védekező képességét mindenféle légúti fertőzés ellen és hogy (részben ezért) a koronavírus terjedése a levegő szennyezettségével növekszik, akkor miért is tiltjuk meg a budapestieknek, hogy a légszennyezett városból kimenjenek a tiszta vidéki levegőre? Meg egyáltalán, ha van megfelelő mennyiségű kórházi ágy (mivel a kórházakban fekvő többi beteget kidobták) és lélegeztetőgép, miért kell ilyen szintű korlátozásokat fenntartani? Ráadásul ki tudja, meddig, hiszen bejelentették, hogy ősszel várható a koronavírus-járvány második hulláma. Ami egyébként nincs kizárva (már több járvány volt az elmúlt években, amelyeket egy ezzel rokon vírus okozott), másfelől azonban annyira váratlanul alakulnak a járványadatok (Svédországban minimális korlátozások mellett is csökken a fertőzések száma; a mérsékelten korlátozó Ausztriában 1 hónap alatt nagyjából lefutott a járvány, míg a teljes kijárási tilalmat bevezetett országokban nem), hogy ennyire előre nem lehet tervezni. Egyértelmű, hogy az intézkedések egyik lényeges célja a lakosság kontroll alatt tartása. És persze az ilyen rendszer önmagát tartja fenn. Hiszen ahogyan Maddy tényleg megbetegedett, amikor szervezete baktériumokkal találkozott, úgy a többhónapos karantén és 0/24-es fertőtlenítés után utcára merészkedő emberek jó eséllyel elkapnak majd mindenféle fertőzéseket, koronavírust és mást - és ez megint jó ürügy lesz, hogy az állam fenntartsa a korlátozásokat.

Egy barátomtól tudom, hogy a szerbek tüntetnek a korlátozások ellen. A magyarok viszont szép csendben elfogadják őket, mert jobban rettegnek a vírustól, mint a diktatúrától. Pedig már most látható, hogy a magyarországi járvány jónéhány áldozata valójában a rossz szakpolitikai döntések eredménye (koronavírus-fertőzöttet visszaküldenek az idősotthonba, ápolásra szoruló betegeket dobnak ki a kórházakból stb). A tömegpánik jó eszköz arra, hogy a vezetés észrevétlenül diktatórikus módszereket alkalmazzon (ez történt a náci Németországban az antiszemitizmussal vagy az 50-es években a "rendszer ellenségei" elleni harccal). És nem biztos, hogy a koronavírus veszélyesebb, mint a korlátozások következményei (akár egészségi szinten is, mint gyengülő immunrendszer, növekvő mértékű családon belüli erőszak stb, vagy társadalmi szinten).