A film természetesen a könyv adaptációja, 200 évvel későbbről. Azon túl, hogy ezért más közegbe helyezték (nyilván a mai Amerikában nehéz lett volna francia arisztokrata köröket találni), van még egy igen látványos különbség. A könyvben a márkiné feladatot tűz a vikomt elé, amelynek teljesítése esetén odaadja magát neki. A filmben ugyanaz történik, csak éppen két testvér között. Nyilvánvalóan úgy vélték az alkotók: a mai nézőt már nem igazán sokkolná, ha egy nő fogadásból feküdne le egy pasival, úgyhogy bele kellett rakni egy kis incesztust is, az mindig hatásos (ld. az Augusztus Oklahomában c. filmhez fűződő bejegyzésemet).
Mindebből adja magát a következtetés, hogy mai világunkban sokkal nagyobb a szexuális szabadosság – nyitottság vagy erkölcstelenség, attól függ, hogy nézzük – mint a XVIII. században. Ebben azonban nem lennék annyira biztos. A márkiné és a vikomt által elmesélt néhány anekdota mai környezetben is megállná a helyét a pletykalapok hasábjain. Igaz, ma már nem olyan nagy durranás egy zárdából frissen kijött szűzlány megrontása vagy egy hűséges feleség bűnbe vitele, hogy az egész város erről beszéljen – de nem azért, mert ezek magától értetődő dolgok. Egyrészt a globalizációval annyi információt kapunk, hogy az ilyen sztorik elsikkadnak, hacsak nem celebekkel történnek. Másrészt a XVIII. századi francia arisztokrácia szűk kör volt, akiknek egyrészt nem nagyon volt más dolguk, mint egymást látogatni és egymásról pletykálni (az egész könyvben egyetlen szereplőnek van rendszeres elfoglaltsága, a hárfaóra), másrészt ha valakinek a hírnevén csorba esett, az kénytelen volt eltűnni a balfenéken valamelyik kolostorba vagy vidéki kastélyba. Ma viszont – szintén a globalizációnak köszönhetően – sokkal könnyebb új életet kezdeni. Ha valakiről egy gimnáziumban elterjed, hogy kurva, nem olyan nehéz átmennie egy másikba és tiszta lappal kezdeni. De ez nem jelenti azt, hogy az első számú gimnáziumban ne lenne atrocitásoknak kitéve. (Egy hasonló viselkedésű fiút persze kevésbé bántanának, ahogy a vikomt hírneve is kevesebb csorbát szenved gáláns kalandjai miatt, mint az általa és mások által megrontott hölgyeké.) Elég megnézni azt, miken csámcsog a bulvársajtó, és megláthatjuk: semmivel sem lettünk nyitottabbak a könyvbéli arisztokrata köröknél. Ha azok lennénk, nem lenne hírértéke, hogy ki kivel csalta meg a feleségét vagy ki coming outolt, mert az ilyen dolgokat magától értetődőnek vennénk. Az viszont igaz, hogy a mai vikomtoknak és márkinéknak nem kell másokat romlásba vinniük, hogy kiélhessék maliciózus vágyaikat; elég elolvasniuk a napi sajtót.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése