2014. március 21., péntek

Elhallgatott gyalázat

A film rendezője, miután meginterjúvolta a megszálló szovjet hadsereg kegyetlenkedéseinek szemtanúit, kutatóit és túlélőit, vitába keveredik néhány idős férfival, akik továbbra is megünneplik Magyarország felszabadulásának évfordulóját. Szembesíti őket azzal, miket műveltek az általuk ünnepelt szovjet katonák. Az öregurak egy része egyszerűen nem hiszi el, a többiek viszont vállat vonnak: hát kérem, ez a háború, ilyesmik mindig is voltak, nem kell ügyet csinálni belőle.

Az „ilyesmik mindig is voltak” érvelés több szempontból problémás. Egyrészt a filmben megszólaló történészek nagyon jól feltárják azokat a gazdasági, ideológiai és politikai okokat, amelyek miatt a Vörös Hadsereg katonái durvábban bántak a civil lakossággal, mint az adott kor legtöbb hadserege. Másrészt a XX. század közepét nem lehet összehasonlítani a korábbi századokkal; például a feminista mozgalmak hatására a nők jelentős mértékben emancipálódtak (a Szovjetunióban is), a közvélemény másként tekintett rájuk, és ezáltal megölésük vagy megerőszakolásuk is más súllyal esett a latba (ez például Freud esetleírásaiból is kitűnik). Az, hogy a tatárok magától értetődően erőszakoltak meg nőket (erre nincs bizonyíték, de jó eséllyel megtették), még nem érv arra, hogy XX. századi katonák is ezt tegyék.

Az öreguraknak abban persze igaza van, hogy a német megszállást valahogy meg kellett szüntetni. Magyarország ezt ugyebár egyedül nem tudta volna elérni akkor sem, ha a kormány történetesen nem a németeket támogatja. Lehet, hogy akkor is történnek gázos dolgok, ha a nyugati szövetségesek vonulnak be az országba az oroszok helyett. Tehát elmondhatjuk, hogy a Vörös Hadsereg bejövetelének voltak határozott előnyei. Ettől azonban még nem szabad elfeledkeznünk azokról a kegyetlenkedésekről, amiket elkövettek. A történelemben egyetlen állam, egyetlen politikai párt vagy vezető sem fekete vagy fehér. Attól, mert élvezem a füstmentes vendéglátóhelyeket, még nem pártolom mindenben (sőt) a jelenlegi kormány politikáját. Azzal nincs semmi gáz, ha valaki a béke eljövetelét ünnepli; ha azonban ezt csak úgy tudja megtenni, hogy nem vesz tudomást az általa dicsőített csoport negatívumairól, azzal már van.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése