https://nlc.hu/gasztro/20230215/mi-baja-a-vilagnak-a-lekvaros-buktankkal-a-10-legrosszabb-magyar-etel-kulfoldi-szemmel/?fbclid=IwAR3bgEMTVUsuWhxZfQNrtt0zMyItBxpodZHFONDneBQeMxzPCvCOBNS1AYI
Ez a cikk azt taglalja, melyik magyar ételektől undorodnak a külföldiek, és a senki számára nem meglepő pacal vagy mákos tészta mellett a főzelékek is előkelő helyet foglalnak el a listán. A főzelék valóban magyar specialitás, sehol máshol nincs ilyen a világon, kivéve talán Ausztria egyes részeit (ott sem pont olyan). Az, hogy a főzelék hogy maradhatott a magyar konyha egyik alapvető eleme, szerintem tanulságos és rávilágít mentalitásbeli kérdésekre.
Szóval a főzelék abban különbözik más népek zöldségköreteitől, hogy rántás van benne, amitől egyrészt kevéssé étvágygerjesztő szószban úszik, másrészt sokkal zsírosabb. A rántást a régi paraszti kultúrában azért tették bele, mert szükség volt energiára a mezőgazdasági munkához, húsra viszont csak ünnepnapokon tellett. Jobb híján tehát a főtt zöldségeket javították fel zsíros-lisztes mártással; ugyanezt a funkciót a Kanári-szigeteken a pirított liszt, a gofio töltötte be (egy vicces mondás szerint régen kétfajta étel volt: zöldség gofióval és zöldség gofio nélkül). Aztán kicsit javult az emberek anyagi helyzete, az átlag magyar ma már csaknem mindennap eszik húst, akár a főzelék mellé is. Ráadásul az emberek többsége nem végez nehéz fizikai munkát, tehát akár kevesebb kalóriával is ellenne. Mégis ragaszkodnak a hagyományos zsíros ételekhez, ami erősen hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek elterjedéséhez.
Gyakori jelenség, hogy embereknek vagy embercsoportoknak megváltozik az anyagi helyzete, de a szegénységből megőrzött szokásaik megmaradnak. Erre vezethető vissza például a gyakori elhízás olyan csoportoknál, akik régen kevés ennivalóhoz jutottak, és amikor ez már nem volt probléma, nem változtattak a táplálkozási szokásaikon. De nemcsak az ételre vonatkozhat ez, hanem egyéb szokásokra is, ez lehet az eredete például annak, hogy a magyarok igyekeznek elkerülni a fizetést, ha megtehetik (erről itt: https://mmreflexiok.blogspot.com/2022/05/damon-galgut-promise.html) vagy olyasmiket is kikukáznak vagy megtartanak, amiket soha nem is szoktak használni, mert hátha egyszer valamire jó lesz (https://mmreflexiok.blogspot.com/2022/07/tomasz-rakowski-hunters-gatherers-and.html). Ezek a szokások a mai világban már éppúgy nem adaptívak, mint a zsíros fasírt mellé főzeléket enni, mégis megmaradtak ékes bizonyítékául, hogy a magyarok mennyire nem képesek változni. És hogy a politika terén ez mihez vezetett, azt látjuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése