Március 15. után minden pesti ismerősöm Magyar Péter beszédéről áradozott. Egy csomóak számára hirtelen ő lett az ellenzékiség megtestesítője, és noha pár hónapja még hűen szolgálta a FIDESZ-t, most már saját pártot tervez alapítani:
https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/03/baloldali-szereplok-es-nevtelen-adomanyozok-igy-nezett-ki-magyar-peter-marcius-15-ei-rendezvenye-video
Magyar Péter láthatóan sokkal több embert tud megmozgatni, mint pár évvel ezelőtt mondjuk Hadházy Ákos, aki azóta visszament állatorvosnak. Ami azért érdekes jelenség, mert Hadházy mindvégig hiteles, meggyőződéses ellenzéki volt (mármint gondolkodásmódjában nyilván most is az), Magyar Péter viszont csak akkor fordult szembe a rezsimmel, amikor kiderült számára, hogy feleségét csak könnyen eltávolítható bábnak használták. Pontosabban lehet, hogy ezt korábban is sejtette, csak akkor még szóban forgó feleséget nem távolították el a helyéről és ennek ő maga is élvezte az előnyeit. Azóta persze fent említett feleséggel közéleti szappanoperát kezdtek játszani, de erről majd egy másik posztban.
A magyar kultúrára erősen hatott a kereszténység, talán ezért is üt annyira az elveszett, majd megtért bárány története, amely kedvesebb, mint azok a bárányok, akik el sem vesztek. Másik, sok évvel ezelőtti példának említhetném Szegedi Csanádot, aki véresszájú fasiszta volt, míg fel nem fedezte, hogy zsidó ősöktől származik; innentől kezdve lelkesen küzdött az antiszemitizmus ellen, iskolai órákat tartott a zsidóságról és sokkal nagyobb hírverést kapott, mint az ilyen munkát akkor már évek óta sikerrel folytató Haver Alapítvány. Láthatóan a magyarokra sokkal nagyobb hatással van az, aki "megtér" a jó oldalra, mint aki eleve úgy kezdi a politikai karrierjét, hogy használja a fejét és mások hasznát nézi a sajátja helyett.
Merthogy egyébként azzal semmi bajom, ha valakinek változnak a politikai nézetei; pozitív példa a most 90 éves Gloria Steinem, aki fiatalabb korában nem volt éppen transzbarát, aztán transz emberekkel beszélgetve megváltoztatta a nézeteit. Az ő esetében nem arról volt szó, mi áll érdekében és mi nem, csupán több információ hatására rájött, hogy korábban nem jól gondolta. (Egyébként ez a feminista és az LMBT+ aktivizmusban nem ritka jelenség; egyszerűen a mozgalom korábbi szakaszaiban a nők, illetve LMBT+ emberek bizonyos csoportjai kevésbé voltak láthatóak még a számunkra is, ezért nem feltétlenül voltunk tudatában az érdekeiknek és szempontjaiknak.) Szegedi Csanád és Magyar Péter "megtérését" azonban közvetlenül megelőzte az a mozzanat, hogy szembesültek vele: az a politikai irányzat, amelyet eddig támogattak, mostantól őket is ellenségnek tekinti. És innentől kezdve nekem a sztori nem arról szól, hogy Magyar Péter "most hirtelen" szembesült a rezsim visszásságaival - elég nehéz elképzelni, hogy eddig ne látta volna őket, csak eddig nem állt érdekében lázadni ellenük. Valamiért a magyarokat mégis jobban megmozgatja egy saját érdekeit néző köpönyegforgató, aki most a megtért bárány toposzából próbál politikai tőkét kovácsolni, mint egy olyan politikus, aki évek óta kitartóan képviseli a demokratikus értékeket.
Ő itt a képen egy másik, számomra szimpatikusabb bárány.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése