Augusztus Oklahomában

***SPOILER!***
A három lánytestvér egyike egy este bevallja nővéreinek, hogy szerelmes elsőfokú unokatestvérébe. A tesók nyelnek egyet, de aztán liberális attitűdjük kerekedik felül, és a "remélem, nem terveztek gyereket!" kitétel mellett áldásukat adják a dologra. Egyikük még az unokatesó anyját is próbálja győzködni, hogy ma már nem szabad ilyen maradinak lenni és elítélni az ilyen kapcsolatokat. Változik azonban a leányzó fekvése (szó szerint), amikor kiderül, hogy Ivy és Kicsi Charles közelebbi rokonok, mint hitték: Kicsi Charles anyjának viszonya volt saját sógorával, vagyis Ivy apjával. Ezen a ponton mindenki, az eddig liberális nővért is beleértve, rögtön akcióba lép, hogy ezt a viszonyt megakadályozza.

A tudtukon kívül vérfertőző testvérek esete kulturális toposz, magyar változatban pl. Pintér Béla is feldolgozta. Érdekes módon, noha - a filmben és Pintér Bélánál is - féltestvérekről van szó, ez a tény nem említődik, mindig a "saját testvérével kavar!" gondolatától borzadnak el a szemlélők. A másik érdekesség (ez már konkrétan a filmben), hogy az unokatestvér-szerelem még az elfogadhatóság határain belül van legalábbis a fiatalabb generáció számára, de a féltestvér-szerelmet már ők se tudják megemészteni. Pedig a gyakran felhozott biológiai indok - a beltenyésztés degeneráló hatása - egyrészt nem áll fenn, ha a párnak (mint itt) nem lehet gyereke, másrészt a közhiedelemmel ellentétben amúgy is csak több generáció családon belüli házasodás után jelentkezik.

Gayle Rubin a "Thinking Sex" című tanulmányban azt írja, hogy a szexuális tevékenységek három csoportra oszthatók: a társadalmilag elfogadottak, a társadalmilag elítéltek, és a határesetek. Ezek a kategóriák mindig megvannak, csak épp a köztük levő határvonalak mozdulnak el: a házasságon kívüli viszony régen az elítélt kategória volt, ma már elfogadott, a promiszkuitás régen szintén elítélt, ma (közegtől függően) inkább határeset. Úgy tűnik, az incesztus tematikájában is mozog a határvonal, bár nem feltétlenül csak egy irányba: régen elszigetelt falvakban nem volt ritka az unokatestvérek házassága, ma sokkal inkább megbotránkozunk rajta (a filmbéli Barbara tehát tévedésben van, mikor azt gondolja, hogy ennek tekintetében is a liberalizálódás felé haladunk). A szülő-gyerek incesztus minden kultúrában tabu, de például bizonyos korokban és társadalmi rétegekben - például az ókori Egyiptomban - testvérek is házasodhattak. Szeretünk magunkra olyan társadalomként gondolni, amely liberálisabb a megelőzőeknél és jobban szem előtt tartja az egyén és a párok boldogságát, ám pont a testvérek és unokatestvérek szerelmének példája bizonyítja, hogy ez nem mindenben van így. Kérdés, vajon elmozdul-e egyszer és ha ige, milyen irányban az a bizonyos választóvonal az incesztus témájában.