Agymenők - Sheldon esete a fekete munkaügyissel, avagy a sokszínűséget is tanulni kell

 

Sheldon Coopert ugye eleve nem a kommunikáció nagymestereként tartjuk számon, de az afroamerikai munkaügyis nővel, Ms. Davisszel való találkozásai mind csúfos kudarcba fulladnak. Amikor azt próbálja elmagyarázni neki, hogy (szerinte) a nőket nagyobb mértékben befolyásolják testi folyamataik, mint a férfiakat, ezt sikerül úgy megfogalmaznia, hogy:

- A nők a testük rabszolgái. Igen, maga is. Maga egy rabszolga.

Majd miután Amy elmagyarázza neki, hogy ez igen udvariatlan volt, engesztelésképpen ajándékot vesz Ms. Davisnek - a Gyökerek sorozatot DVD-n. És ismét nem érti, mit csinált rosszul. A biztonság kedvéért még rá is kérdez, hogy ugye Ms. Davis fekete, mert hiszen akkor értékelnie kellene egy saját népe történelméről szóló sorozatot.

Az amerikai vagy Amerikában szocializálódott nézőnek nagyon vicces Sheldon bénázása. Nem tudom, a magyar nézők között hányan értik a helyzetek humorát, de sokan valószínűleg nem gondolják tovább, hol is itt a probléma - legalábbis az alapján, ahogy a magyarok nagy része egy coming outra reagálni szokott. Az általam megfigyelt tipikus válaszok ugyanis a "jaj, az XY unokaöccse is biszex", a "láttad a Z filmet? Abban is van egy transznemű szereplő" vagy a "múltkor volt az újságban egy interjú egy meleg aktivistával" (ehhez opcionális plusz kérdés: "ismered?"). Ja és persze az ilyen támogató ciszheterók ezt követően lelkesen hívják fel a figyelmünket minden cikkre, filmre és könyvre, amiben LMBT+ témákkal találkoztak, és ha megismernek egy másik meleget vagy leszbikust, mindenképpen össze akarnak hozni minket vele. 

Persze teljesen érthető, hogy ha valaki egy számára ismeretlen közeggel találkozik, szeretne minél többet tudni róla. Az is lehet, hogy gesztusaival a nyitottságát próbálja jelezni. Viszont az eredmény mégis az, hogy aki eddig egy teljes ember volt a szemében, az leredukálódik a szexuális irányultságára vagy nemi identitására. Nyilván azért coming outolunk valakinek, hogy utána nyíltan beszélhessünk neki az identitásunkról vagy a párkapcsolatunkról - de ez nem jelenti azt, hogy mostantól kizárólag erről akarunk vele beszélgetni. És dicséretes, ha például egy támogató szülő szeretne többet megtudni mondjuk a két nő közötti szexről, csakhogy a leszbikus lánya kínosan érezheti magát, ha éppen tőle érdeklődik. 

Ha valaki LMBT+ témákban szeretne tájékozódni, most már bőven vannak lehetőségek: vannak rendezvények,  Facebook-csoportok támogatóknak, a Melegség és Megismerés program (beleértve Instagram-oldalukat is), a Háttér telefonos (és csetes és emailes) segélyvonala vagy az Iskolai Élő Könyvtár. Akik ezeken a fórumokon LMBT+ emberként részt veszünk, vállaljuk azt, hogy ilyen minőségünkben akarnak velünk beszélgetni, és akár olyan kérdéseket is feltehetnek nekünk, amiket egy baráti beszélgetésben nem szokás. De civilben hadd legyen ez az identitásunk csak személyiségünk egy része. Barátainknak és családtagjainknak szeretnénk továbbra is teljes emberek maradni - minden személyiségvonásunkkal, érdeklődési körünkkel, identitásunkkal együtt.