Múlt héten röppent fel a hír, hogy online is követhető konferenciát tartanak a koronavírusról Budapesten. Amikor megosztottam, többen figyelmeztettek, hogy az előadók az úgynevezett renitensek közül kerülnek ki, akik nem tartják komolynak a koronavírust és ellenzik az azzal kapcsolatos intézkedéseket, például a maszkviselést. Ennek kapcsán a Facebookon ismét egymás torkának estek a magyarok, ezúttal a maszkellenesek és a "maszkhívők" (ez de hülye szó, olyan, mintha a maszkok létezése vagy nemléte lenne a kérdés, lásd Isten-hívő, laposföld-hívő stb.) között, és mindkét fél vadul támadja azokat a szakembereket és elméleteket, akikre/amelyekre a másik hivatkozik.
Az egyik gyakori érv, hogy a maszk helyett más módszereket javaslóknak saját maguk felé hajlik a keze. Mondjuk gyakran tényleg eléggé kilóg a lóláb, amikor valaki pl. arra próbál buzdítani, hogy ne hordjunk maszkot, helyette fogyasszuk az ő méregdrága vitaminjait. Csak azt nem veszik észre sokan, hogy a másik oldalon is ugyanilyen érdekek állnak. A maszkok, kesztyűk és kézfertőtlenítők gyártása hatalmas üzlet, és ér annyit a gyártóknak, hogy adott esetben a szakpolitika-alkotókat is megpróbálják befolyásolni. Nem kivétel ez alól a WHO sem, akiknek különösen szüksége van most az anyagi támogatásra, miután az USA kivonult. A tudományos kutatások egy részét is egészségügyi cégek támogatják, hiszen ezek nagyon sokba kerülnek, és a kutatóintézeteknek nem feltétlenül telne rájuk; a szaklapokban ugyan illik feltüntetni, ha a kutatást valaki támogatta vagy valamelyik kutató nem teljesen független, ám a nagyközönséghez eljutó cikkek ezt az információt rendszerint nem tartalmazzák. Így amellett, hogy ki kell tudnunk szűrni a fake newst, még azzal is számolnunk kell, hogy nem minden kutatás 100%-ban objektív.
Nézzünk szembe a tényekkel: soha nem fogjunk megtudni, mi a 100%-os igazság a koronavírussal (vagy bármely más egészségügyi problémával) kapcsolatban. Ez fokozottan igaz egy olyan országban, ahol a vírussal kapcsolatos iránymutatások sűrűn változnak és ellentmondanak egymásnak (erről itt írtam: http://mmreflexiok.blogspot.com/2020/04/stalking-chernobyl-az-informacio-ereje.html), és ahol a döntéseket nagyban befolyásolják bizonyos gazdasági és személyes érdekek (pl. amíg nem lehetett maszkot kapni, ellenezték a viselését; Horvátországba a viszonylag magas fertőzöttségi arány ellenére szabad volt az út, amíg a magyar vezetők szabadságon voltak stb.) Persze mindenki szereti azt gondolni, hogy ő mindenben szakértő és mindent pontosan tud, főleg, mert ez biztonságot nyújt. És persze, lehet úgy hozzáállni, hogy de hát ártani tuti nem árthat a maszk/D-vitamin-szedés/kézfertőtlenítés stb., és akkor azt érezhetjük, hogy tettünk valamit az egészségünk érdekében. De másokkal ölre menni olyasmi miatt, amit nemcsak mi nem tudunk biztosan, de a tudósok sem, biztos, hogy senkinek sem használ. Számomra ez a koronavírus-járvány legveszélyesebb hozadéka.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése