2018. április 16., hétfő

Rosencrantz és Guildenstern halott

Emlékszünk még talán arra a jelenetre, amelyben Rosencrantz (vagy lehet, hogy Guildenstern?  mindegy, a Gary Oldman által játszott figura) fej vagy írást játszik, de akárhányszor feldobja a pénzérmét, fej jön ki. Megszűnt a véletlen: egyfajta sorsszerűség irányítja a világot, és bármit is tesz a két főhős, sorsát nem kerülheti el. (Ha a címben benne van, akkor ez gondolom nem spoiler.)

A darabbéli fej vagy írás játékkal szemben a FIDESZ harmadszori győzelme egyáltalán nem egyfajta sorsszerűségnek köszönhető. Hanem annak, hogy megszüntették az ellenzéki médiumokat (legalábbis az interneten kívül, de az meg nem mindenkihez jut el), hogy igazságtalan a választási törvény, és hogy az ellenzék üzenete vidékre nem jutott el (ld. Doktor Zsivágó c. posztomat). Ezek az okok elhangzottak a szombati tüntetés beszédeiben is. Ennek ellenére a megszólalók szerint a megoldás egy új választás lenne. Rossz hírem van: ha a FIDESZ bele is egyezne az új választásba, az hasonló eredményt hozna ki, mert annyi eszük van, hogy ne mondjanak le helyzeti előnyeikről. Az új választással a FIDESZ győzelme éppúgy végtelenítve ismétlődne, mint Rosencrantz feldobott pénzérméjének „fej” eredménye, és ez ráadásul még pökhendibbé és elvetemültebbé tenné őket. Egy új választásnak akkor lenne értelme, ha egy kidolgozott stratégiával rendelkező ellenzék egyenlő esélyekkel indulhatna. Ehhez viszont meg kellene változtatni a FIDESZ gyakorlatát és kétharmados többséggel hozott törvényeit. Ez itt vagy egy önmaga farkába harapó kígyó, vagy egy olyan probléma, aminek a leküzdéséhez valószínűleg szükség van arra a négy évre.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése