2014. június 20., péntek

Efrajim Kishon: Hajvédők

Nagy kedvencem ez a regény, ami azt mutatja be, hogyan lehet egy adott csoportból ellenséget és bűnbakot kreálni, hogy egy kisebbség hatalomhoz és anyagi haszonhoz jusson. Noha azt elég régóta lehetett tudni, hogy ez a technika nem halt ki a II. világháborúval, egyre újabb célpontjai mindig okoznak meglepetést. A legújabb változat az állítólagos meleglobbi vagy buzilobbi.

Persze homofóbia eddig is volt, ha nem lett volna, nem lehetne meglovagolni. Az első buzilobbizás még azzal kapcsolatban hangzott el, hogy ki nyerte az Eurovíziós Fesztivált, ami valljuk be, a lakosság jelentős részének nem igazán húsbavágó kérdés. Aztán valaki észrevette, hogy a Norvég Alap támogatottjai között szerepel a Labrisz Leszbikus Egyesület, és rögtön bevethető volt a klasszikus érv, ami mindent visz: a pénz.

Én a magam részéről sosem értettem, miért fáj embereknek (és nemcsak a létminimum alatt élőknek, mert a politikusok és elismert művészek vélhetően nem azok), ha rajtuk kívül is van pénze valakinek. Nyilván az irigység egy fontos tényező ebben, ami miatt kis országunkban szinte mindenki stratégiai szempontból folyamatosan saját szegénységéről panaszkodik (klasszikus példa az a rokonom, aki eltitkolja, amikor nyaralni megy, nehogy mások azt képzeljék, van ilyesmire pénze), és ami miatt nem tudjuk elképzelni pénzzel rendelkező emberekről vagy szervezetekről, hogy azt tisztességes módon szerezték. A civil szervezetek esetén a dologban még az a csavar, hogy ők ezt a pénzt nem a saját jólétükre költik – a Labrisz Leszbikus Egyesületről konkrétan tudom, hogy mindenki önkéntesként dolgozik benne, és valószínűleg így van a Norvég Alap sok más támogatottjával is – hanem a társadalom jobbá tételére. De persze a politikusok retorikája és az irigység hagyománya együtt megteszi a hatását. A tévé előtt ülő Irma néni és Károly bácsi (nem feltétlenül Frakk gazdái, csak most ezek a nevek jutottak eszembe) nem gondol bele, hogy a Norvég Alap által támogatott civil szervezet segít esetleg a saját falujukban élő rászorulóknak ennivalóhoz jutni, vagy egy másik ilyen szervezet oktató munkájának lesz az eredménye, ha meleg vagy transzszexuális unokájukat nem verik rendszeresen agyba-főbe az osztálytársai. Ők csak azt látják, hogy valaki más kapott pénzt, ők pedig nem, és ez attól függetlenül fáj nekik, hogy ez a valaki más mire használja föl.

Mindezek figyelembe vételével tiszteletteljesen megkérem az összes olyan közszereplőt és magánembert, aki akár a médiában, akár közvetlen környezetében buzilobbizik és a Norvég Alap által támogatott szervezeteket összességében szidja, hogy legyen szíves saját vagyonából áldozni azokra a célokra, amelyekért ezen szervezetek küzdenek, és amelyek megvalósítását ő a saját áskálódásával veszélyezteti. Előre is köszönöm.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése