https://www.youtube.com/watch?v=5WTkvkQSOn4
A Kanári-szigeteken alig van állandó vízfolyás. Bár úgy tűnik, most visszatér a csapadékosabb időjárás, a 2020-as éveket 30 évig tartó aszály előzte meg. Ezért az édesvíz mindig is problémát jelentett. Kézenfekvő megoldás lenne a tengervíz sótalanítása, de mint azt az itt linkelt dokuból megtudhatjuk, ez az eljárás rendkívül sok fosszilis energiát igényel, ráadásul szennyező sóoldatot bocsát a tengerbe, ami elpusztítja a tengeri élővilágot. Szóval enyhén szólva nem zöld megoldás, ezért is tervezi La Gomera – az egyetlen sziget, amelynek még nincs sótalanítója – hogy csak olyankor fogja majd beindítani az üzemet, ha elfogynak az egyéb vízkészletek.
Na de honnan vannak ezek a vízkészletek? Leginkább az összegyűjtött esővízből. A madeirai levadákhoz hasonló öntözőcsatornák behálózzák a hegyeket, bár sok helyen most már inkább csőben vezetik le a vizet a párolgás csökkentése érdekében.
Ez az összegyűjtött esővíz azután nagy közös víztározókba vagy vízzel teli barlangokba (galeriákba) vezetik. A dokuban a gomerai gazdálkodók elmagyarázzák a rendszert: be van osztva, ki mikor és mennyi vizet használhat fel, hogy mindenkinek jusson elegendő (persze tudatosan választják ki a termesztett növényfajokat is, hogy adott esetben kevés vízzel is kibírják). Vagyis az évszázadok óta meglevő közösségi összefogás teszi lehetővé, hogy ilyen mostoha körülmények között is fennmaradjon a mezőgazdaság.
Pont ez a közösségi összefogás az, ami Magyarországon hiányzik. Most, vízhiány idején sokan biztatnak ugyan víztakarékosságra, de az az általános hozzáállás, hogy „én nem változtatok a szokásaimon, spóroljanak a vízzel azok, akik nálam többet pocsékolnak belőle.” Vannak, akik felháborodva közlik, hogy ők összegyűjtött esővízzel öntöznek, szóval senki ne kritizálja őket – az egyiküknek se jut eszébe, hogy ebből az összegyűjtött vízből felajánljon valamennyit a szomszédainak, akik esetleg rászorulnak. Magyarországnak még így, aszály idején is jóval nagyobb vízkészletei vannak, mint amiről egy kanári gazdálkodó valaha is álmodni mert. Mégis krízist okoz a vízhiány, és nemcsak azért, mert az emberek nem szoktak hozzá, hanem mert az egyéni érdekek felülírják a közösségét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése