Természetesen nem áll szándékomban egyenlőségjelet tenni a szájjal és lábbal festő művészek alkotásai és a mesterséges intelligenciával "festett" képek között, és nem próbálom azt sugallni, hogy ezek a művészek mesterséges intelligenciával alkotnák a képeiket. Inkább ahhoz a vitához szeretnék hozzászólni, hogy művészetnek tekinthetjük-e az MI "alkotásokat". Nagyon sokan erre heves fejrázással válaszolnának, de előbb érdemes tisztázni: mit jelent a művészet?
Már korábban is írtam arról, hogy problémásnak látom a művészet és a giccs közötti kultúrsznob különbségtételt (https://mmreflexiok.blogspot.com/2023/04/kolodko-mihaly-es-rejto-jeno-avagy.html, https://mmreflexiok.blogspot.com/2024/11/balomania-avagy-ujra-giccsrol-es-magas.html). A második blogbejegyzésben egyértelműen a művészet önkifejező funkciója mellett érvelek. Lehet, hogy a brazil favelákban készült hőlégballonokat vagy a művészetterápiás foglalkozásokon festett képeket sose fogják múzeumokban mutogatni, de az alkotó számára műalkotások, mert a saját érzéseit, gondolatait fejezik ki. Amikor az MI-vel "fest" valaki, akkor is ő adja az utasításokat, a kép (ha megfelelően promptolt) az ő belső világának a tükröződése lesz. Valószínűleg művészi érték szempontjából nem egy Picasso, de nem minden műalkotást a művészeti érték szerint értékelünk. Például biztos vagyok benne, hogy a szájjal és lábbal festők által kiadott naptárakat sokan jótékonykodásból veszik, nem pedig azért, mert tetszenek nekik a képek, bár Nagy Ildikónak ez a festménye (amit a Szájjal és Lábbal Festő Művészek Kiadója honlapjáról másoltam ide) szerintem tök szép.
Tehát önmagában én semmi rosszat nem látok abban, ha valaki, akinek nincs lehetősége vagy affinitása az ecsettel bánni, az MI-vel "fest" és így fejezi ki önmagát, ahogy nem kárhoztatom azt az apukát se, aki csemetéje extrém igényeire ("Apuu, holnap este a szakállas agámáról mesélj!", miközben apuka azt se tudja, hogy azt eszik-e vagy isszák) az MI-hez fordul estimese-ötletekért. A kultúra demokratizálódásának egyik jele az, hogy az egyéni önkifejezés szélesebb rétegek számára vált elérhetővé. Ugyanakkor azt nagyon problémásnak tartom, amikor valami az MI-vel készült képeket, regényeket, műfordításokat és egyéb alkotásokat ember (jellemzően saját maga) által készültként próbál feltüntetni, és nemcsak azért, mert ez megtévesztés profitszerzés céljából (ugyanis majdnem mindig közvetlen vagy közvetett profitért csinálja), hanem mert széles körű kulturális hatásokkal jár. Ez azonban már egy következő bejegyzés témája.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése