2025. április 29., kedd

Áramszünet Spanyolországban, avagy ismét a szigeti létről

 https://edition.cnn.com/2025/04/28/europe/spain-portugal-power-outages-intl/index.html


(a kép a cikkből van)

Mindenki tudja, hogy tegnap majdnem egész napos áramszünet sújtotta az Ibériai-félsziget országait, és kisebb mértékben Franciaországra és Hollandiára is kihatott. A spanyol szigetek azonban más rendszerről mennek: se nálunk, se a Baleárokon nem volt áramkimaradás. Ugyanakkor a hatásait mi is érzékeltük. Én épp egy adásvételnél tolmácsoltam volna, de ez meghiúsult, mivel nem lehetett elérni a madridi földhivatalt, ahonnan a közjegyzőnek kötelessége a legfrissebb tulajdoni lapot letölteni. 2-3 óra után az internet is felmondta a szolgálatot, mivel azt is a félszigetről irányítják; állítólag egyes mobilszolgáltatók működtek, de nem minden kártyával lehetett csatlakozni rájuk. Az ezzel kapcsolatos tanácsok persze keringtek a közösségi oldalakon, de ugye akinek nem volt nete, nem tudta elolvasni őket.

Már korábban is írtam a szigeti lét kettősségéről: távol vagy a világtól, ugyanakkor nem tudod teljesen kivonni magad annak a történései alól (https://mmreflexiok.blogspot.com/2022/08/csaladom-es-egyeb-allatfajtak-film.html). Mindez az önálló országok esetében is igaz. Ha a Kanári-szigetek független lenne, nem okozna semmi gondot a spanyolországi áramszünet, de ugyanúgy éreznénk például a klímaváltozás hatásait. Bhután a világ egyetlen olyan országa, amelynek negatív az ökológiai lábnyoma, mégis ott is egyre jobban visszahúzódnak a gleccserek. Az sem véletlen, hogy az ukrán háború kitörése után az eddig mindig semleges Svédország felvételét kérte a NATO-ba. A Földön minden hatással van egymásra, még a legeldugottabb zugokat is befolyásolja az emberi tevékenység (a természeti jelenségekről nem is szólva; egyes elméletek szerint a nagy áramszünetet időjárási anomália okozta). Vannak olyan politikusok, akik úgy tesznek, mintha országukat teljesen függetleníteni lehetne a világ többi részétől (például vámokat vetnek ki a lakatlan szigetek pingvineire), de ez előbb-utóbb összeomláshoz vezet.

2025. április 16., szerda

Donald Trump, a csődtömeg, avagy Make America Small Again

 

***SPOILER***

A Csődtömeg című film igaz történetet mesél el arról, hogyan vitte csődbe egyetlen fiatal bróker néhány év alatt az Egyesült Királyság legrégebbi kereskedelmi bankját. Nick Leeson a saját hasznát kereste azzal, hogy a veszteségeket egy kamu számlára pakolászta el, de ő maga is meglepődött azon, hogy mindez a nagy múltú Barings Bank teljes bukásához vezetett.

A Csődtömeg emlékeztet minket arra, hogy sikeres, nagy múltú, köztiszteletben álló intézmények is nagyot bukhatnak, és ez igaz országokra is. A spanyol gyarmatbirodalom kézenfekvő példa, de a közelebbi múltból gondolhatunk Iránra, és az Egyesült Királyság világpolitikai szerepe is jelentősen lecsökkent a Brexit óta. Ezért aztán nem kis aggodalommal figyeljük, ahogy Donald Trump egymás után pusztítja el az Egyesült Államok külkereskedelmi kapcsolatait, nemzetközi egészségügyi és segélyszervezetekben játszott szerepét, az oktatás szabadságát, a transz és női jogokat, és kiutasít olyan külföldieket, akik jelentősen hozzájárultak az ország tudományos eredményeihez - tönkreteszi mindazokat a dolgokat, amelyek korábban Amerikát a világ szemében naggyá tették.

Trump ámokfutása még azokat is meglepi, akik nem sok jóra számítottak első ciklusa után. Azóta azonban változott a világ. Egyrészt több más országban is jobbra tolódás következett be, és ezektől (köztük Magyarországtól is) Trump ötleteket kaphatott. Az ukrán és a palesztin háború labilisabbá tette a nemzetközi politikai helyzetet. Végül pedig Trump pontosan tudja, hogy ez az utolsó esélye, hiszen egy elnök maximum két cikluson keresztül kormányozhat. Így neki most nincs vesztenivalója, és igyekszik gyorsan mindent tönkretenni, amit tönkre akart.

Vannak, akik számára az egyetlen reménysugár ebben a helyzetben, hogy Trumpnak csak négy éve van. Nekik üzenném, hogy Nick Leeson három év alatt vitte csődbe a Barings Bankot.