***SPOILER***
A vámpírkirálynő bálja váratlan fordulatot vesz: kiderül, hogy egy boszorkány megmérgezte a vérrel kevert bort, így hamarosan minden vámpír a halálán van. A boszorkány előrelátóan gondoskodott ellenméregről is, amit a szolgák kínálnak fel mindenkinek, aki kéri. Az ellenmérget fogyasztók azonban nem vámpírként folytatják létezésüket, hanem olyan lényként, amik vámpírrá alakulásuk előtt voltak (ember, tünde stb.), és ilyen formában kell szembenézniük azokkal a rémtettekkel, amiket vámpírként elkövettek. Ezzel a választással szembesülve alig 10-ből egy vámpír kéri az ellenmérget; a többiek inkább örökre elpusztulnak, mint hogy feldolgozzák a múltjukat.
A pszichológia kognitív disszonanciaként ismeri azt a jelenséget, amikor valaki rájön, hogy értékrendje szerint elfogadhatatlan dolgot tett, és ez nincs összhangban azzal, hogy saját magát egyébként jó embernek (tündének stb.) tartja. A belső konfliktus feloldása érdekében a személy vagy racionalizálja a viselkedését, vagy egész egyszerűen nem hajlandó szembenézni vele. A könyvbéli vámpírok akár létezésüket is feladják a kognitív disszonancia elkerüléséért, de a való világban is léteznek hasonló elkerülési stratégiák, bár kevésbé tragikus (amennyiben tragédiának tekintjük egy csomó vámpír pusztulását) következményekkel. Például amikor valaki azt hallja, hogy a húsevés állatjogi és környezetvédelmi szempontból is problémás, vagy hogy a nők bántalmazása rossz dolog, gyakran azzal vág vissza, hogy a környezetvédő/vegán/feminista fél "nem normális" vagy "torzítva látja a világot". Ez a minősítés feloldja az illetőt az alól, hogy szembenézzen vele: ő maga is fogyaszt húst/hozzájárul a patriarchátus fennmaradásához, és ezáltal a "rossz" oldalon helyezkedik el abban az etikai rendszerben, amit vitapartnere felvázolt, és amellyel alapvetően ő is egyetért. Ha a másiknak van valami olyan tulajdonsága, ami miatt "abnormálisnak" mondható, abba jól bele lehet kapaszkodni; ilyen például Greta Thunberg autizmusa, amin vadul lovagolnak az ellenlábasok, mintha egy autistának ne lehetne igaza valamiben. Az is feltűnő, hogy rögtön agresszívnek bélyegeznek mindenkit, aki vegán vagy feminista érveket hoz fel, míg nem szokták hasonló vádakkal illetni azokat, akik pl. a C-vitamin előnyeiről próbálják meggyőzni őket; a C-vitamin szedése vagy nem szedése nem kapcsolódik olyan etikai értékekhez, mint a környezetvédelem vagy a nők elnyomása.
A regényben viszonylag könnyen megoldódik a kognitív disszonancia problémája azáltal, hogy akik nem hajlandók saját korábbi helytelen viselkedésükkel szembenézni és ennek hatására potenciálisan jobb emberré (tündévé stb.) válni a jövőben, azok egész egyszerűen elpusztulnak. A húsevés és más környezetkárosító viselkedések szintén vezethetnek hosszú távon pusztuláshoz, ám nemcsak az érintettek, hanem az egész emberiség számára. Elég hasznos lenne tehát, ha az emberek szert tennének némi önismeretre, és kifejlesztenének olyan technikákat a kognitív disszonancia kezelésére, amelyek tagadás helyett pozitív változáshoz vezetnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése