***SPOILER***
Érdekes összehasonlítani az Örkény Színház előadását Kuroszava filmjével. A második felvonásbeli közjátékon felül is, amely lassú felfogású nézőknek elmagyarázza a romakérdéssel való párhuzamot, találunk érdekes eltéréseket. Kuroszava szamurájai egyértelműbben „jók”, bármilyen negatívnak tekinthető vonást (ügyetlenség, alkoholizálás, mohóság, helybéli lányok hajkurászása) Kikucsiro, a paraszti származású (ál)szamuráj testesít meg; a darabban viszont ezek a tulajdonságok eloszlanak, a szamurájok jóval kevésbé vannak tekintettel a falu lakóira és többségük viszonylag könnyen lemondana nemes küldetéséről, ha a falusiak úgy döntenének. Ugyanakkor a konfliktust kiváltó oknak is más súlya van. A filmben a szamurájok bejelentik, hogy a falu szélén álló három házat és a malmot nem tudják megvédeni, gyakorlatilag feláldozzák ennek lakóit (és nem véletlenül Kikucsiro lesz az, aki egyiküket mégis megmenti). A darabban viszont csak annyi a probléma, hogy rizses zsákokból akarnak barikádot emelni, ezzel megfosztva a falut az élelem egy részétől. Noha a DVD borítóján szerepel valami olyasmi, hogy „a falusiaknak le kell győzniük saját kapzsiságukat”, ez sokkal inkább igaz a színházi változatra.
Mindkét esetben kölcsönös előítéletek és bizalmatlanság jellemzi a két csoport egymáshoz való viszonyát, de a filmben ez kevésbé élesen jelenik meg. Részben Kikucsiro a helyzet kulcsa, aki (mindkét változatban) megpróbálja elmagyarázni a szamurájoknak a falusiak gondolkodásmódját, ám a filmben fordított irányban is fellép: amikor (felvett státuszáról megfeledkezve) kezébe kapja a sarlót és beáll aratni, azt üzeni a falusiaknak, hogy nem nézi le őket és az ő mércéjükkel mérve is megállja a helyét. A kiképzett falusiakat a filmben sokkal inkább bevonják a döntéshozatalba, és elmagyarázzák nekik, miért is kell áldozatokat hozniuk. Több ponton hajlandóak engedményeket tenni (például amikor megengedik, hogy az öregasszony megbosszulja foglyukon fiai halálát).
A színpadi változat közjátékában a szamurájokat játszó színészek mind rasszistákat alakítanak, a falusiakat játszók pedig cigányokat. Ez sokkal sarkítottabb helyzet, mint amit a film sugall és mint ami a valóságban megjelenik. Nem sokat tesz a feszültségek oldásáért, ha úgy véljük, hogy a privilegizált társadalmi helyzet feltétlenül a rosszabb helyzetben levők lenézésével és kihasználásával jár együtt. Egyfelől ott vannak a Kikucsirók, akik segíthetnek a kölcsönös megértésben (mint a filmből kiderül, még akkor is, ha gyökereiket nem merik vállalni). Másrészt próbáljunk meg hinni abban, hogy léteznek valóban jóindulatú szamurájok, akik hajlandóak a falusiak mellé állni és meghallgatják, amit azok mondanak nekik. Persze ez a meghallgatás mindkét fél részéről szükséges, de ehhez az kell, hogy előítéletek nélkül tudjanak közeledni egymás felé, és egy-egy személy kifogásolható viselkedését ne általánosítsák rögtön az egész csoportra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése