Taxi Teherán

***SPOILER***

Hana, a rendező unokahúga nem mentes ugyan a ravaszságtól (például ha valakiből ki akar csikarni egy jegeskávét), de alapvetően ártatlan lélek. Ő az, akinek a számára mindig az erkölcsös cselekedet a mérvadó, aki a legnevetségesebb szabályokat is megpróbálja – ha némi trükk által is – betartani, aki meg van győződve róla, hogy az igazság nem árthat senkinek, annak bemutatását nem kritizálhatja senki. Sajnos azonban olyan világban él, amely naponta többször is megcáfolja az ő becsületességét. A nyomorgók nem engedhetik meg maguknak, hogy visszaadják a talált pénzt, és aki becsületesen mégis megteszi, az megkapja méltó büntetését. A cenzúra csak azt éri el, hogy ügyes svindlerek meggazdagodnak a tőlük illegálisan vásárló művészfilm-rajongóktól. Az irreális törvények miatt, amelyek nevetséges bűncselekményekért is brutális ítéleteket szabnak ki, tisztességes ember inkább nem jelenti föl a bűnözőt. A film üzenete: a mai Iránban a tisztesség és a törvénytisztelet ellentmond egymásnak.

Persze nem kell Iránig mennünk, hogy erre példát találjunk. Hogy mást ne mondjak, ma Magyarországon egy (bizonyos kor fölött levő) egyedülálló nő kaphat mesterséges megtermékenyítést, de egy élettársi kapcsolatban élő leszbikus pár nem. Ennek még a logikája is hibádzik, hiszen közben meg mindenhol a kétszülős családmodellt állítják be ideálisnak. Az egyedülálló nők mesterséges megtermékenyítését azzal indokolják, hogy az anyai ösztönüket ki kell elégíteni akkor is, ha nem találták meg a megfelelő férfit – de miért is nem tételezünk fel ugyanilyen anyai ösztönt a leszbikusokról? Szóval a törvény logikátlan, diszkriminatív és saját értékeivel megy szembe. Ezek után kárhoztatható vajon az a leszbikus, aki egyedülállónak hazudja magát a spermabankban? LMBTQ körökben ezt nem igazán gondolja senki, ha a műhelybeszélgetéseken és fórumokon elhangzó véleményekre alapozunk. De ugyanígy szembemennek az uralkodó ideológiákkal azok, akik segítik az állam által ellenségnek kikiáltott menekülteket. Igazából pont az ilyen erkölcsi alapon történő törvényszegések tartják fenn bennem a reményt. Mert ha elég sokan megkérdőjelezik a fölösleges vagy éppen káros törvényeket, előbb-utóbb valakik valamilyen módon tesznek róla, hogy ezek megszűnjenek.