Ebben a posztban nem adok tényszerű információt a mircai naturista strandról, ugyanis nem találtuk meg. Pedig végigbóklásztunk a bozóttal benőtt tengerparti úton a félig leomlott kőfal mellett, figyelve, hátha megpillantunk egy jól elrejtett „FKK” táblát – a közeli Supetarban így találtuk meg a helyet. A láthatóság és megközelíthetőség ilyen mértéke más országokban is jellemző. A híres tenerifei Hippy Beach csak olyan nyaktörő ösvényen közelíthető meg, hogy a rossz lábammal nem vállalkoztam rá; egy másik tenerifei strandot kőomlás temetett el valamikor a múltban, és láthatóan senki nem vette a fáradságot, hogy ismét látogathatóvá tegye. Lisszabon környékén a legmegközelíthetőbb nudista strandhoz is olyan sokat kellett gyalogolni a buszmegállótól, hogy a párom felvette az edzésnaplójába túra gyanánt. Magyarországon sem jobb a helyzet: a legkönnyebben elérhető Omszki-tónál beszüntették a meztelen fürdőzést, nyilván mert nem volt eléggé elrejtve. A balatonberényi naturista kemping kint van a falu szélén, és a délegyházi tavakhoz is elég komplikált eljutni autó és/vagy jó tájékozódóképesség nélkül. És persze mindenhol az „FKK” kifejezés, amit csak bennfentesek ismerhetnek; a „rendes népek” ne is sejtsék, mi folyik ezeken a helyeken.
A naturisták tehát perifériára kerültek; a teljes meztelenség tabu. Legalábbis egy bizonyos életkor felett, mert a kisgyerekek ugye lazán szaladgálhatnak meztelenül a textiles strandokon. Az ő nemi szervük (hiszen elsősorban annak az eltakarásáról van szó) még megmutatható, a felnőtteké már nem. Valószínűleg azért, mert a felnőtteknél már a szexualitással kapcsoljuk össze ezeket a testrészeket, pedig ugye ők is használják ezeket másra is (a férfiak például pisilésre), és kisgyerekek is folytatnak szexuális jellegű játékokat. Kultúránk azzal, hogy tabuvá teszi a felnőtt test meztelenségét, nemcsak szégyenérzetet generál az emberekben, de a felnövekvő generációt megfosztja információktól. Mert nem minden gyerek látja a más nemű szülőjét (ha van neki) meztelenül (én az enyémet még alsónadrágban sem), és nem is mindegyik jön rá, hogyan találhat pornóvideót az interneten. Én sokáig azt hittem, a felnőtt férfiak pénisze is olyan kis hegyes, mint a kisfiúké, csak nagyobb. És személyesen ismerek olyan középkorú hölgyet, aki tizenpár éves kislányként mutogatós bácsival találkozva nem jött rá, mi az, amit mutogat („olyan volt, mint egy tömlő”). Lehet, hogy ezek extrém példák, de tényleg azt akarjuk, hogy gyerekeink mutogatós bácsikon vagy internetes pornócsatornákon ismerjék meg a másik nem testfelépítését?
A naturisták marginalizált helyzete ezenkívül erősen hasonlít a saját nemük iránt vonzódó emberekére. Mindkét csoportnak saját elzárt tereket hoz létre a társadalom, és nem engedi meg, hogy azokon kívül láthatóak legyenek: a nem nudista strandon meztelenkedőre ugyanúgy rászólnak (akkor is, ha adott helyen amúgy a textilbe öltözöttek is engedély nélkül fürdenek), mint a heteró romkocsmában csókolózó leszbikus párra. (Magyarország mondjuk olyan szempontból extrém, hogy itt olykor önmagát meleg vagy melegbarát helynek hirdető bárban is rászólnak csókolózó azonos nemű párokra, hogy ne botránkoztassák meg a heteró közönséget.) Pedig nem biztos, hogy a kisebbség is ugyanilyen merev elkülönülést szeretne. Sose láttam még olyat, hogy kulturáltan viselkedő heterókat elküldtek volna egy melegbárból, és olyat is csak egyszer, hogy az FKK-n távozásra kérték volna a textileseket (akik ott leginkább állatkert-jelleggel jöttek nézelődni). A békés egymás mellett éléshez nem kell feltétlenül elkülönülni. Tenerife legdélibb csücskén, akárcsak Koppenhágában, egymás mellett napoznak a nudisták és a textilesek, mindenki tiszteletben tartja a másikat. Jó lenne, ha az LMBTQ emberek is megtapasztalhatnának hasonlót.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése