Beverly Hills 90120: Brandon védője, avagy a rasszizmus-érme másik oldala

 

Már nem tudom, melyik epizódban Brandont mint a diákönkormányzat elnökét rasszizmussal vádolják meg. Még tárgyalásra is sor kerül, amelyhez Brandon Andrea férjét, a jogászhallgató Jesse-t kéri fel védőjének. A tárgyalás során ellenfele megjegyzi: micsoda zseniális húzás, hogy egy nem-fehér védőt választott, ezzel is hangsúlyozva, hogy nem lehet rasszista. Brandon totál meglepődik a feltételezésen: "Ja, én csak úgy gondoltam, megkérem a legjobb barátnőm férjét."

Persze attól, mert valaki latinó védőt választ, még tökre lehet rasszista (lásd a "nem vagyok antiszemita, vannak zsidó barátaim" kijelentést). Ugyanakkor egy rasszbéli hierarchiákra épülő világban egy nem-fehér ember bőrszíne mindig számít, és ezzel az olyan jófiúk is kénytelenek szembesülni, mint Brandon vagy egy másik történetben kedvenc izlandi kriminyomozóm, a piperkőc Sigurdur Óli (https://mmreflexiok.blogspot.com/2017/11/arnaldur-inridason-hideg-nyomon.html). A színészek bőrszínük szerint kapnak szerepeket (extrém magyar példa itt: https://mmreflexiok.blogspot.com/2019/02/frida-kalid-artur-csalad-esze.html), és egy afroamerikai karrierjét mindig befolyásolja a származása, ha nem is mindig ugyanabba az irányba. Ezt példázza a cambridge-i professzor, Jason Arday története, akit már korábban is megvádoltak plágiummal, de akkor az egyetem nem vizsgálta ki a vádat, csak most, amikor Nathan Cofnas amerikai kutató végigfuttatta Arday disszertációját egy plágiumellenőrző szoftveren, és gyanúsan sok pozitív eredményt talált. Az ilyesmibe annó Schmidt Pali annak ellenére belebukott, hogy köztársasági elnök volt, Ardayt viszont meglepően sokan támogatják. És népszerűsége mellett ebbe egész biztosan belejátszik, hogy Arday fekete, így ha bebizonyosodna az alkalmatlansága, az a rasszisták malmára hajtaná a vizet, akik szerint a feketék intelligenciája alulmarad a fehérekéhez képest: lám, a professzori széket is csak csalással tudják megszerezni. Az egyetem nagyon nem szeretné, hogy ilyen emberekkel azonosítsák, ezért óvatosan lavírozik, nehogy a rasszizmus vádjával illessék. Míg tehát egy fehér plagizáló csak a saját fejére hoz bajt és megvetést, egy fekete mindenképpen szimbólummá válik, és ezáltal nem kizárt, hogy kevesebb baja lesz a dologból (Arday ugyan lemondott, de önként, nem kényszerítették rá).

Persze az, hogy egy feketének megengedik, amit egy fehérnek nem, ugyanúgy a rasszizmusból táplálkozik, hiszen támogatói a rendszerszintű diszkriminációt hozzák fel érvként. Szóval én egyáltalán nem örülnék, ha Arday megúszná, pedig laza csávónak tűnik. Annak örülnék, ha egy olyan világban élnénk, ahol se pro, se kontra nem számít a bőrszín. Ahol senkit nem foglalkoztatna, hogy Brandon védőjének mi az etnikai háttere, ahol Sigurdur Ólinak nem kellene aggódnia leendő gyermeke biztonsága miatt, ahol Kálid Artúr fehér színészeket is szinkronizálna, és ahol egy egyetem nem bánna másként a fekete professzorral, mint a fehérrel.

(A teljes sztori a BBC cikkében olvasható: https://www.bbc.com/news/articles/c1e146jw618o)