A vicces karaktereken és jó beszólásokon kívül a sorozat sikere véleményem szerint részben abban rejlik, hogy a szereplők egy idealizált választott családot alkotnak. Folyton együtt lógnak, a három punk rövid különlakás után visszaköltözik menedzserük garázsába, és amikor Bexi elvált édesanyja hosszú idő után újra randizni kezd, a „szerény családi vacsorán” a menedzser és összes pártfogoltjai, a barátok, sőt a török gyroszos szomszéd is megjelennek lemeózni a megszeppent udvarlót. Noha egyes vér szerinti családtagok (Bexi édesanyja és húga) tagjai a csapatnak, más vér szerinti családtagokról alig esik szó (Antinak és Daniellának mintha nem is lennének szülei). A választás tehát nem azt jelenti, hogy az eredeti család teljesen kirekesztődik, hanem hogy közülük azok minősülnek igazán családtagnak, akik azt megérdemlik.
Sok sorozat köszönheti annak a sikerét, hogy olyan baráti társaságot mutat be, amely egyfajta idealizált családot mutat be: ilyen az Arany lányok vagy a Jóbarátok is. A Bexi-sorozat annyiból érdekesebb, hogy ez egy többgenerációs család, ahol konkrét családi szerepek is ki vannak osztva (a punkok többször hivatkoznak Körtére apaként), sőt Kemálnak köszönhetően még multietnikus is. A másik érdekesség, hogy ez ugyebár magyar alkotás, tehát nem mondhatjuk azt, hogy a választott család valami nyugatról érkezett külső befolyás, ami idegen a kultúránktól. De hát hogy is lenne idegen, amikor a keresztszülőség és a komaság intézménye évszázadokon keresztül hozott létre „fiktív” rokoni kapcsolatokat a magyar parasztság körében.
Amerikában a nyolcvanas-kilencvenes években kezdődött egy mozgalom a választott családtagok elismeréséért. Konkrétan az AIDS buddy intézményéről volt szó: ezek az emberek olyan AIDS-betegeknek segítettek, akiktől vér szerinti családjuk elfordult, és szoros érzelmi kötelékek alakultak ki köztük és ápoltjaik között. Az AIDS buddy-k erősen sérelmezték, hogy amikor a beteg kórházba került, őket gyakran nem engedték be hozzá azon a címen, hogy nem családtagok, és követelni kezdték, hogy családtagnak minősüljenek. De a választott család elismerése az is, ha egy meleg vagy leszbikus szülő partnere örökbefogadhatja párja gyermekét. Finnországban már nem is mindig szükséges végigmenni az örökbefogadási procedúrán: ha egy leszbikus pár közösen tervezett gyereke anonim donortól születik, egy pár éve elfogadott törvény értelmében a szülőanya párja is automatikusan anyának minősül. Ezzel szemben a magyar törvények csak a vérségi vagy házassági alapon kialakult családot ismerik el, és nemhogy a barátok nem minősülnek családtagnak, hanem még az azonos nemű élettárs sem. Pedig, mint a választott családokat bemutató film- és könyvsorozatok magyarországi sikere mutatja, sokan tágabban értelmezik a család fogalmát. Amíg azonban Magyarország Alaptörvénye a család intézményét a valóságtól elrugaszkodott, szűk értelemben használja, az idealizált és létező választott családok nem kapnak sem szimbolikus, sem gyakorlati elismerést.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése