Sir Laurence Olivier csak önmagát okolhatja. Ő akart olyan nagyon Marilyn Monroe-val filmet készíteni. Arra persze nem készült föl (bár láthatta volna előre), hogy Marilyn igazi hisztérika, aki elvárja, hogy minden körülötte forogjon, magába bolondítja a filmen dolgozó összes fiatal férfit, notórius késő és gyorsan mindenféle betegségei lesznek, valahányszor kritika éri vagy épp csak nincs kedve dolgozni. Ráadásul amikor jó passzban van, olyan ellenállhatatlan, hogy még haragudni sem lehet rá.
Marilyn játszmáját elég sok nő folytatja a mindennapokban is. Ha valaki kellően szép és cuki, annak simán megbocsátanak olyan dolgokat is, amiket egy férfinak vagy egy kevésbé vonzó nőnek nem, és ez sokaknak nagyon jól jön. Csak abba nem gondolnak bele, mennyit ártanak ezzel. Egyrészt a többi nőnek, hiszen erősítik azt a sztereotípiát, hogy a nők gyenge, irracionális lények, ezért aztán nincs is értelme egyenrangúként kezelni őket. De a Marilyn-játszmát folytató nő önmagának is keresztbe tesz. Szerez egy csomó ellenséget: más nőket, a bájaira érzéketlen férfiakat és olyanokat, akik nem úszták meg a tőle elviselt magatartásokat. De még akiknél beválik a cukin és túl sok meggyőződés nélkül ismételgetett „bocsi-bocsi!”, azok sem fogják őt komolyan venni. Ismerek egy ilyen nőt: diplomás, intelligens, és amennyire meg tudom ítélni, ért a szakmájához. De senkinek nem ez jut róla eszébe, hanem hogy vajon most mennyit fog késni a találkozóról és milyen cuki ruciban lesz. Mellesleg olyan állása van, ami az ő tudásához képest nevetséges. Tény, hogy a szakmájában nem könnyű elhelyezkedni, de nem tudok nem arra gondolni, hogy ez a stratégiai cukiság (amit persze adott helyzetekben próbálhat leplezni, de úgyis átüt – ha máshol nem, a facebookon, ahol ma már minden állásra jelentkezőt lecsekkolnak) a munkaadók szemében is csökkenti az értékét. Szóval a rövid távú nyereségért hosszú távú veszteséggel fizet ő és a többi nő, akiknek az egyenrangúsági törekvéseit veszélyezteti. Tény, hogy az egész magyar kereskedelem ezen az alapon működik, de akkor is meggondolandó, hogy megéri-e.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése