2013. december 9., hétfő

Wrecking Ball paródia

http://www.youtube.com/watch?v=aj7b08qAlGM

Én is megosztottam, ugyanazért, mint más feminista ismerőseim. Mert kifigurázza azt, milyen mesterkélt pózokban vonaglanak a nők a különböző videoklipekben, szexfilmeken stb., és mennyire szexualizálja a kultúránk a női testet. Ugyanez pasiban bizarr vagy vicces, éppúgy, mint az a - szintén facebookon keringő - fotósorozat, amiben pasimodellek beállnak ugyanolyan pózokba, mint modell csajok, vagy macskák utánozzák a modellpasik beállásait.

Viszont tanulságos, hogy volt olyan ismerősöm, aki egyáltalán nem fogta a paródia humorát: számára a szexuális tárgyként kezelt férfitestben nincs semmi furcsa. Nem meglepő módon meleg férfi volt. Ugyanis elsősorban a meleg férfiakat szolgálja ki az az ipar, amely a férfiakat tárgyiasítja ugyanolyan mértékben, mint a mainstream szexipar és csatolmányai a nőket. Amitől persze még vannak nők a fogyasztói között, de a meleg férfiak az igazi fizetőképes kereslet. Meleg ismerősöm valószínűleg annyi ilyet látott már, hogy immunis lett rá, akárcsak a többség a női test szexualizálására.

A nők szexualizálása és tárgyiasítása volt annak idején a nemek közötti egyenlőtlenség egyik olyan eleme, ami ellen a feministák felemelték a szavukat. De hasonlóképpen jártak ezzel is, mint a nőkkel kapcsolatba hozott értékek elismerésével. Szerintük igazságtalan volt, hogy a "női" értékeket - gondoskodás, együttműködés, kompromisszumkészség - kevésbé értékeli a társadalom, mint a férfiakkal asszociált agressziót és versengést. Mára elértük, hogy egy nőt is értékelhetnek ugyanannyira, mint egy férfit - ha a "női" értékek helyett a "férfias" értékeket sajátítja el. Ugyanígy a tárgyiasítás szintjén is kezd beállni az egyenjogúság, csak éppen nem a női test tárgyiasítása szűnt meg, hanem a férfitesté kezdődött el. Egyszóval csökkenőben van a nemek közötti különbség, de feministaként valahogy mégsem vagyok boldog ettől.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése