Mario Vargas Llosa: A kelta álma

***SPOILER!***

Roger Casement, az ír függetlenség harcosa abban a hitben volt, hogy sikerült kicseleznie a britek utána küldött kémeit, amikor álnéven külföldre utazott támogatást szerezni. Pedig a kém ott volt, egészen közel hozzá: a saját hálószobájában. A norvég fiatalember, aki látszólag véletlenül került az útjába, és akivel élete első párkapcsolatát megélhette, rendszeresen jelentett róla. Persze lehet, hogy Casementet akkor is elvakította volna a szexi viking isten, ha olyan világban él, ahol szabadon szerethet férfiakat. A könyv üzenete azonban egyértelműen az, hogy az egész életen át tartó rejtőzködés és alkalmi numerákra korlátozott szexualitás után a párkapcsolat lehetősége olyan eufóriát okozott, hogy a kelta félretett minden óvatosságot.

Igaz, a történet idején Nagy-Britanniában még börtön járt a homoszexualitásért, Casement problémája azonban nemcsak ebből fakadt. Ezt jól mutatja, mennyire kiakadt, amikor naplói nyilvánosságra kerültek és a sajtó mocskos perverznek bélyegezte, pedig akkor ez már semmilyen veszélyt nem jelentett, minthogy felségárulásért már börtönben ült.

Sokáig érvényben voltak Magyarországon is olyan törvények, amelyek értelmében bizonyos pozíciókba – minisztériumi dolgozók, vezető katonatisztek stb. – nem vettek fel homoszexuálisokat azzal az érvvel, hogy zsarolhatók. A melegszervezetek azt hozták fel ez ellen, hogy egy önmagát vállaló meleg nem zsarolható, csak az, aki rejtőzködik. Ami persze jogos érv, ahogy az is, hogy egy hasonló tiltás esetén az ilyen karrierre vágyó melegek duplán zsarolhatóak lesznek, hiszen állásuk elvesztése a tét. Nem szabad azonban azt hinnünk, hogy a jogegyenlőség automatikusan megoldja ezt a problémát, vagy az LMBTQ emberek bármely más problémáját. Amíg a közvéleménynek akár csak egy része is úgy gondolja, hogy a nem-hagyományos szexuális vagy nemi identitás alacsonyabbrendű, mindig lesznek olyan LMBTQ emberek, akik inkább a rejtőzködést választják, annak minden kockázatával.

Mindennek persze nem az az üzenete, hogy mégis nemzetbiztonsági kockázatot jelent melegeket alkalmazni felelős beosztásokban – főleg, mert más hivatalnokok meg más viselt dolgaik miatt válhatnak zsarolhatóvá. Ez inkább csak egy figyelmeztetés, hogy az LMBTQ emberek harcát nem elég a jog területén megvívni.