***SPOILER***
A lengyel özvegyasszonyt fia rábeszéli, hogy adja el a gazdaságot és menjen el a nagybátyjához dolgozni Kanadába, hogy a pénzből házat építhessenek. Odakint a nagybácsi helyből rányomul, amit Antoska húga szerint ki kéne használni, hátha ráhagyja majd a farmot. Antoska azonban rokonnal nem kefél, ezért a nagybácsi új tervet sző és néhány helyes borjúért cserébe átpasszolja őt az alkoholista szomszédnak. Hamar kiderül persze, hogy a szomszéd nem romantikára, hanem házicselédre vágyik, meg az is, hogy az asszony munkájával keresett pénz szerinte a férj kizárólagos tulajdonának minősül. Mint ahogy Antoska szerető fia se építőanyagokra költötte a neki küldött dollárokat.
Claude Lévi-Strauss szerint a törzsi társadalmak alapja a nők cseréje/áruba bocsátása (trafficking), vagyis hogy az egyes klánok vagy családok közti házasságok teremtik meg a szövetségeket, amelyek a társadalom alapját képezik. Ebben a filmben (és nagyon gyakran a valóságban is) viszont a nők konkrét, anyagi érdekből történő áruba bocsátása zajlik, méghozzá nemcsak felmenő ági férfirokonok és férjek, hanem fiaik által is. (Jellemzően a fogyatékos húg által szőtt terv az egyetlen, ami nem valósul meg: nőként neki nincs elég hatalma véghezvinni, plusz ő is házi rabszolga a nagybácsinál.)
Ezt nevezem fejlődésnek a törzsi kultúrákhoz képest.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése