2021. augusztus 4., szerda

A két pápa

A filmből kiderül: a katolikus egyház azért választotta meg Ratzingert pápának, mert megingott hatalmát a hagyományokhoz való visszatéréssel próbálta megerősíteni. Persze nem jött össze: Benny pápa idején robbantak ki a pedofilbotrányok, és hívők tömegei hagyták ott az egyházat. Maga Benny is rájött (legalábbis a film szerint), hogy ez nem volt jó húzás, ezért szánta utódjának az újító szellemű, liberálisabb Bergogliót. 

 Varga Judit pár napja kitett a Facebookjára egy Roger Scruton-idézetet: "“Az igazi oka annak, hogy az emberek konzervatívok, hogy ragaszkodnak azokhoz a dolgokhoz, amiket szeretnek, és meg akarják ezeket óvni a támadásoktól és a hanyatlástól", és hozzátette: "Konzervatívnak lenni jó!" Ha más nem is, a két pápa története megmutatja a hibákat ebben az érvelésben. Egyrészt azok a dolgok, amik "mindig is így voltak", nem feltétlenül tekinthetők pozitívnak, lásd az egyházi szexuális bántalmazás; viszont ha ezeknek rendszerszintű okai vannak (esetünkben az egyház tekintélyelvű felépítése, megspékelve a papi cölibátussal), csak rendszerszintű változással szüntethetők meg. 

Másrészt a világ folyamatosan változásban van, és azok a dolgok, amelyek adaptívak voltak évszázadokkal ezelőtt, nem biztos, hogy még most is azok. Erre az egyik jó példa az a Gulyás Gergely által felvezetett, de sokak által támogatott álláspont, hogy a szexuális felvilágosítás a szülők dolga és nem az iskoláé. Ez lehet, hogy jól működött az elmúlt évszázadokban, amikor a falusi gyerek amúgy is kiskorától fogva látta, mit csinálnak egymással a kutyák meg a malacok, sőt ha hagyományos magyar parasztházban élt (ahol mindenki egy szobában aludt) a saját szülei is, nem sok plusz infóra volt szüksége. Ma azonban egy városi gyerek egyrészt nem feltétlenül lát ilyen jeleneteket, másrészt az informatika fejlődésével a szexualitás területe is kibővült. Az internetnek döbbenetesen nagy százaléka pornó, ami teljesen fals képet ad az emberi szexualitásról, mivel a (felnőtt) pornófogyasztók igényei egyre inkább az extremitás irányába mennek (nyilván nem fizetnek olyanért, amit otthon is láthatnak, hanem valami izgalmasabb kell nekik). Így egy mai tinédzsernek jó eséllyel nem az az első infója a szexről, hogy az két ember szerelmének (és/vagy gyerek utáni vágyának, hogy még konzervatívabbak legyünk) kifejeződése, hanem hogy két vagy több ember, esetleg állatok bevonásával, erőszakos dolgokat művel. Plusz ott vannak a szexuális kizsákmányolás új formái, amelyek a szülő fiatalkorában még nem léteztek és elképzelhető, hogy nem is tud róluk: az online szexuális zaklatás, a grooming, a bosszúpornó és még sorolhatnám. Vagyis ebben a témában kifejezetten nem jó konzervatívnak lenni, mert részben az emberek megváltozott életkörülményei (városiasodás), részben a technika fejlődése miatt saját gyerekeinket veszélyeztetjük, ha nem bízzuk szakemberekre a felvilágosításukat. 

 A katolikus egyház maga is rájött, hogy konzervatívnak lenni rossz, amikor Bergogliót választották új pápának. És persze messze nem állítom, hogy minden problémás kérdésben Feri pápa alatt ideális fordulatot vett volna az egyház álláspontja, de legalább elkezdődött egy változás. A konzervativizmus nem adaptív, és ha ezt a világ egyik legkonzervatívabb intézménye, a római katolikus egyház is felismerte, ideje lenne a magyar politikai vezetésnek is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése