2020. augusztus 9., vasárnap

Megszívták a lengyelek a homofóbiát - vagy mégse?

https://www.identitas.co/post/megszivtak-a-lengyelek-a-homofobiat

Sokan ünnepelték ezt az eseményt. Ami egyfelől tényleg mérföldkő: az EU eddig csak fenyegette azokat az országokat, akik sutba dobták a demokráciát meg az emberi jogokat, hogy ezt egyszer még nagyon megbánják (emlegettek itt szavazati jog megvonásától kezdve sokmindent), de most először történt, hogy effektíve léptek is valamit. Ennek nagy a szimbolikus jelentősége, és sokan remélni vélik, hogy egy új irányt jelez, amelyben az Unió határozottabban fog fellépni a renitens tagállamok ellen.

Én viszont nem vagyok ennyire optimista. Egyrészt az uniós lépést a lengyel LMBTQ aktivisták szívták meg (ugye senki nem gondolja véletlennek, hogy nem sokkal az uniós döntés után lendült támadásba a lengyel állam az LMBTQ közösség ellen, többek közt az Unióból jövő "genderideológia" terjesztőinek bélyegezve őket?). Másrészt szép lenne azt hinni, hogy az Unió mindig irányító pozícióban van a tagállamokhoz képest, de ez sajnos nincs így.

Marosán Györgynek volt egy érdekes cikke a qubiten a vetokráciáról (https://qubit.hu/2020/08/08/a-modern-demokraciara-leselkedo-egyik-legnagyobb-veszely-a-vetokracia?fbclid=IwAR0Oi3HZ36LErjBZhms5n72SS_CfVyhjmGxgPkcDgGqQi_AsP2qhARMjIDI&utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202008). Vagyis arról, hogy mivel az EU-ban bizonyos dolgokhoz (például a költségvetés elfogadásához) teljes konszenzus szükséges, egyetlen tagállam is megbéníthatja azt, ha gyakorolja vétójogát. Orbán Viktor ezt nagyon profin csinálja, de amilyen jóban van a lengyel vezetéssel, tuti, hogy azok is eltanulják tőle (pár dolgot már eltanultak, mint például az Isztambuli Egyezmény elutasítását a genderideológiára hivatkozva). És ilyenkor vagy az van, hogy az EU működése leáll, vagy az, hogy engednek a zsarolásnak - vagy persze az is opció, hogy a renitens tagállamot kirúgják, de erre még nem volt precedens (bár egyes esetekben igény lenne rá).

A koronavírus miatti korlátozások még inkább a zsarolók malmára hajtották a vizet. Megkérdeztem Portugáliában élő barátaimat: hogyhogy országuk egyik napról a másikra sárgából zöldre váltott (mármint beutazási feltételek szempontjából)? Hát az úgy volt, hogy a portugál miniszterelnök megkérte Orbán Viktort, hadd ne legyenek már sárgák, mert turizmus és kereskedelem nélkül meghal a gazdaság. Viktor meg azt mondta, jó, de akkor Portugália ne nagyon ragaszkodjon azokhoz a jogállamisági feltételekhez, amelyeket az EU a támogatások feltételéül szabott volna. És Portugália nem ragaszkodott. Amit tekinthetünk elvtelenségnek meg mondhatjuk azt, hogy a határok megnyitásával kiteszik a lakosságot a koronavírus-fertőzésnek, az elszigetelődéssel viszont a gazdasági összeomlásnak teszik ki, és noha napjainkban nem divat erről beszélni, abba is belehalnak ám emberek.

Szóval az EU megtehet bizonyos szimbolikus lépéseket az emberi jogok támogatására, illetve adhat valós anyagi segítséget az ebben a témában dolgozó civileknek, de nem fogja megszüntetni helyettünk a homofóbiát - nem is tiszte, hiszen elsősorban gazdasági szövetség. A saját társadalmunkat sajnos nekünk kell rendbe tennünk.

2 megjegyzés:

  1. "Másrészt szép lenne azt hinni, hogy az Unió mindig irányító pozícióban van a tagállamokhoz képest, de ez sajnos nincs így. "

    Ne is legyen. Az Eu nem egy nemzetállam, hanem nemzetállamok szövetsége. Nem vagyok híve a nemzetállamok szuverenitásának a kelleténél jobban való korlátozásának. persze vannak bizonyos alapértékek, ugyanakkor egyáltalán nem vagyok meggyőződve arról, hogy ezek Lengyelország esetében valóban sérültek. Szerintem a lengyelek egy konzervatív, katolikus nézőponthoz ragaszkodnak, amihez szuverén nemzetként joguk van, és nem az LMBT embereket üldözik ebben a hat városban, csak a hagyományos családképhez ragaszkodnak.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem egy várost "LMBT-mentes zónának" nyilvánítani nem a hagyományos családképhez ragaszkodás. Az LMBT emberek teljesen beleillenek a hagyományos családképbe, hiszen többségük heteroszexuális szülőkkel nőtt fel (ha ezt tekintjük hagyományos családképnek, bár ez is egy érdekes kérdés, hiszen az apa-anya-gyerek felállású családmodell az európai történelemnek csak egy rövid szakaszában és csak bizonyos társadalmi osztályokban dominált). Csak egy párhuzam: ha (mint a 30-as években) kiírnák egyes üzletekre, hogy "zsidóknak belépni tilos", az sem sértené az alapértékeket? Ha meg de, miben más, ha ugyanezt LMBT+ emberekkel és egész városokkal teszik?

      Törlés