https://qubit.hu/2023/08/07/ugy-tunik-hogy-a-facebook-helyrehozhatatlan-tarsadalmi-karokat-okozott?fbclid=IwAR24g3zTDLGVC36GBwDQGnN8eGhb4zzXR2FJL6mfNuGiLYXM2cpRYC8Pa70
Ez a Qbit-cikk elég sötét képet fest a közösségi médiáról (meglepő módon a Facebookra koncentrálva, noha más közösségi oldalakkal kapcsolatban is merült fel bőven kritika: az Instagramot az irreális szépségideálok nyomatása és az ennek következtében kialakuló testképzavarok miatt támadják, a Snapchatet meg azért, mert az eltűnő üzenetek sokkal alkalmasabbá teszik a cyberbullyingra, mint a többi médiumot). Természetesen én is kritikusan viszonyulok az algoritmusokhoz, az álhírekhez és azokhoz az esetekhez, amikor Zuckerbergék anyagi haszon reményében gyakorlatilag kísérleteztek a felhasználókon. Ugyanakkor fenntartásokkal kezelném azt a bekezdést, amely szerint a Facebook volt az oka a társadalom polarizálódásának (a kutatások az amerikai társadalomról szólnak, de a magyarról is lenne mit mondani amúgy).
A cikk azt állítja, hogy régen a véleménykülönbségek nem vontak végérvényesen falat emberek közé, mert azok ismerték egymást személyesen, nemcsak egy-egy név és profilkép voltak egymás számára. Ez a megállapítás mintha elfelejtené, hogy ma is vagyunk sokan, akik személyesen ismerjük egymást, és ekkor már kevésbé könnyen utasítjuk el a másikat. Amikor valakit egy-egy közösségi médián megjelent posztja alapján megítélünk, az ugyanaz az előítéletes működés, mint amikor a szexuális irányultsága vagy bőrszíne miatt nem akarunk vele közelebbi kapcsolatba kerülni. Nem vagyok biztos benne, hogy az átlagembernek ma kevesebb személyes ismerőse van, mint régen, inkább csak hozzáadódtak ehhez a gyakran felszínesebb, egy-egy érdeklődés mentén kialakult online ismeretségek.
A másik feltételezés, ami nem állja meg a helyét, hogy régen és/vagy a személyes kapcsolatokban sokkal több oldaláról ismertük/ismerjük a másikat. Régen is bőven jártak az emberek olyan közösségekbe, amelyeket egyetlen közös vonás tartott össze (fényképszakkör, kosárcsapat, bibliakör); egyáltalán nem automatikus, hogy ilyenkor szóba kerülnek más témák is. A felhozott példában, ha Sanyi és Kornél együtt jár Fradi-meccsre, simán lehet, hogy nem is ismerik egymás pártpolitikai elköteleződését,mert a meccsen/szurkolói közösségben ez nem derül ki; nekem volt olyan tanítványom, akivel kapcsolatban egy ponton kiderült, hogy kevésbé rasszista, mint fradista haverjai, és azok rögtön megszakították vele az évtizedes barátságot - minden közösségi média nélkül. Szerintem annyi változott, hogy a Facebookon az ismerőseink minden aktivitását látjuk (kivéve, ha ők maguk nagyon ügyelnek rá, hogy ne így legyen), ezért olyan oldalukról is megismerjük őket, amit másképp nem feltétlenül láttunk volna. Tehát szerintem nem az emberi természetet változtatta meg a Facebook, csak hozzásegített minket, hogy jobban megismerjük egymást. Az, hogy ezzel a mélyebb megismeréssel mit kezdünk - hogy megtanuljuk elfogadni a tőlünk eltérő véleményeket is, vagy egyre több embert utasítunk el különböző okok miatt - már rajtunk múlik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése