Aline személyisége nap egyszerűen megkettőződik. Énjének az a része, amelyet 12 éves kora óta elfojtott, mert nőhöz nem illő dolgokra vágyott, átköltözik egy fiatalember testébe, és ilyen formában megvalósitja mindazt, amit Aline a korlátozó nemi szerepek miatt nem tehetett. (Arról nem esik emlités, mi mindent valósithatott meg Aline, amit a fiúnak ugyanezen nemi szerepek miatt nem volt lehetősége, pedig ez is megérne egy misét.)
Aline esetében elég pontosan beazonositható, ki erőltette rá ezeket a szerepeket: az édesanyja. Sokan azonban valószinűleg nem tudunk rámutatni, kitől hallottuk először, hogy egy kislány nem piszkolja be a ruháját vagy nem mászik fára. Még ha nem is volt a környezetünkben olyan konkrét személy, aki ezekre a dolgokra "megtanitott" volna, az egész kultúrából áradnak felénk az elvárások a nők (és persze a férfiak) felé. Gondoljunk csak bele abba a hollywoodi klisébe, miszerint az állhatatos, párjának mindent megbocsátó nő hűsége előbb-utóbb elnyeri a jutalmát. Nők ezrei gondolják azt, hogy ha kellően szelidek és elfogadóak maradnak mondjuk a partnerükkel szemben, azt előbb-utóbb meghatja a jóságuk és úgy fog viselkedni, hogy őket boldoggá tegye. Ami valójában nagyobb eséllyel történik, az az, hogy a férfiak (akik szintén találkoznak ugyanezzel a klisével) eleve abból indulnak ki, hogy bármit tehetnek, a nő úgyis megbocsátja nekik előbb-utóbb. Ez legitimizálhat egészen durva dolgokat, mint a párkapcsolati erőszak, de akár kevésbé durvákat is, amelyek azonban ráhúzhatók ugyanerre a sablonra. Klasszikus hollywoodi klisé például az is, amikor a bölcs középkorú feleség megértő türelemmel viseli férje szexuális, érzelmi és egyéb kalandozásait abban a biztos reményben, hogy a kapuzárási pánik elmúltával a férfi úgyis rájön, hogy ő volt az igazi és visszatér hozzá. Nem kizárt, hogy ez megtörténik és újra boldogan élnek majd, de ez nem változtat azon a tényen, hogy a férfi nem vette figyelembe a nő igényeit és szükségleteit. (A forditott felállású sztorik általában negativan ábrázolják a nőt, és a férfi korántsem olyan türelmes.) Ez ismét csak megerősiti bennünk azt, hogy a férfiak igényei fontosabbak, és egy olyan egyenlőtlen párkapcsolati modellt alakit ki, amelyből nagyon nehéz kilépni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése